Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

Tolnay Gábor: A haszonbérlet

a mezőgazdasági népsűrűségtől, a földforgalomtól és annak állami szabályozásától, a mezőgazdasági jövedelmezőségtől stb. függően, és általában - bár ingadozva emelkedő irányzatúak Burgeraé elemzése szerint.

61 Földbérlet Európa országaiban „Az európai és észak-amerikai fejlett kapitalista országok többségében a XX. század elején a magántulajdonú családi gazdálkodás volt az uralkodó. A földbérlet a gazdaságok modernizálásával, hatékonysági és jövedelmezőségi körülményeinek előtérbe kerülésével kezdett elterjedni. A második világháború után a beruházott tőke - gépek és épületek - megtérülési igénye és a más ágazatokban elérhető munkajövedelmek szintje egyre magasabb jövedelmezőségi követelményeket támasztott a gazdálkodókkal szemben. Az 1980-as években a recesszió és a mezőgazdasági termékek világpiaci árának csökkenése tovább fokozta a hatékonyság növelésének igényét. Ez a gazdaságok földterületének növelését követelte. Az utóbbi két évtizedben mintegy 40-50%-kal nőtt az Egyesült Államokban és az észak-európai országokban a gazdaságok átlagos földterülete, ezen belül a nagyobb gazdaságoké még nagyobb mértékben. A területi koncentráció jelentős részben bérelt és nem vásárolt földdel történt."

62 Az Európai Unió területén a fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országokban a legnagyobb a bérelt földterület, kivéve az olyan országokat, amelyekben a korábbi földbirtokreformok által létrejött kistulajdonosi szerkezet védelme érdekében az állam visszaszorítani igyekszik (pl. Finnország, Írország) vagy igyekezett (pl. Dániában az 1989-es reformig) a földbérleteket. A bérelt földterület aránya az EU-országok mezőgazdaságában 1993-ban

1 Ország Bérlet Részes bérlet és egyéb Ország aránya, % Belgium 66,3 0,9 Dánia 21,1 0,0 Németország 59,0 1,0 Görögország 24,0 0,8 Spanyolország 20,9 6,4 Franciaország 60,3 0,3 Írország _ _ Olaszország 21,7 0,5 Luxemburg 51,7 0,8 61 BURGERNÉ 2002 53-55. p. 62 BURGERNÉ 2002. 75. p. 63 Közli BURGERNÉ 2002. 76. p. forrásként a német „Statistisches Jahrbuch, 1996" című kiadványt megjelölve. 22