Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

Tolnay Gábor: A haszonbérlet

Kevésbé fejlett országok mezőgazdaságában a kevés művelhető földterület következtében ma is általános a kisbérleti és rész bérleti rendszer, sok esetben a kizsákmányolást a magas bérleti díjak is jelzik. A mai viszonyok között a következő bérletfajtákat lehet megkülönböztetni. Pénzbérlet „Szerződésben előre kikötött, fix összegű bérleti díj. Nagyságának elegendőnek kell lennie arra, hogy fedezze a földtulajdonos földadóját, a földdel és a föld épületeivel, építményeivel kapcsolatos biztosítási költségeket, a fenntartási és amortizációs költségeket, továbbá a megfelelő tőkehozadékot. Ez a bérleti forma a gazdálkodással kapcsolatos kockázatot és bizonytalanságot teljesen a bérlőre hárítja." Részes bérlet Részes bérletről akkor beszélhetünk, ha a bérleti díjat a megtermelt termék egy megadott részében kötik ki. Ebben az esetben a tulajdonos csak a földet bocsátja a bérlő rendelkezésére, minden egyéb a bérlő kötelessége és feladata. Ez nem jelent kockázatmegosztást. Ezt a bérleti formát feles, harmados bérletnek is nevezik. A közelmúltban Magyarországon főként a munkaigényes termelésben volt kedvelt ez a bérlet. A részes bérlet a magángazdálkodás lehetővé tételének egyik formája volt a közös gazdaságokban. A bérleti idő „A 10-15 év alatti bérleti szerződést tekintik általában rövid távúnak, a 10-15 év felettit hosszú távúnak. A hosszú távú bérlet mind a bérbeadónak, mind a bérbe vevőnek nagyobb biztonságot nyújt. Növeli a bérlő beruházási biztonságát, érdekeltségét a föld állagának megóvásában és termékenységének növelésében, továbbá az építmények, épületek létrehozásában. Az ilyen jellegű tevékenység ugyanakkor a tulajdonos vagyonát is növeli."

60 A bérleti díj A bérleti díj a föld használatáért a tulajdonosnak járó díj. Nagyságát elvileg a bérlet iránti kereslet-kínálat határozza meg, amely minimálisan a mindenkori banki kamatnak felel meg. A földtulajdonosnak földbér formájában fizetett járadék a mezőgazdasági termelés jövedelmétől függ, pontosabban része annak a jövedelemnek. A járadék az a jövedelem, amely a termelésben alkalmazott tőke és munka (beleértve a vezetés) után járó jövedelem levonása után az összes jövedelemből marad. Ez, illetőleg az össztőkére (föld és egyéb tőke) jutó jövedelemrész jelentősen megnőtt az utóbbi években a fejlett országokban a munkaerő csökkenésével és helyettesítésével. Úgy tűnik, e felé halad hazánk mezőgazdasága is, bár az EU országokban igen különbözőek a földárak, 59 BURGERNÉ 2002. 50. p. 60 BURGERNÉ 2002. 53. p. 21