Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
46. Ügyvédi tulajdonban lévő birtok haszonbérlete (Öcsöd, 1927. július 3.)
rozandó helyre az általa megnevezendő kunszentmártoni gabonakereskedőhöz, avagy esetleg a kunszentmártoni vasútállomásra egyenesen waggonba berakva, - díjmentesen szállítandó haszonbérlők által, saját igájukon, az általuk adandó zsákokban, bérbeadó részére. A búzának szokványos minőségű, kereskedelmi forgalomképes a legalább 77 krgos fajsúlyúnak és kifogástalan tisztának kell lenni, ez iránt haszonbérlők haszonbérbeadóval szemben szavatosságot illetve felelősséget vállalnak. A fenntiek szerint évenként mindig búza árban készpénzben előre fizetendő 80 azaz Nyolcvan mázsa búza érték pedig minden évben négy egyenlő részletben, vagyis tehát minden egyes részlet 20 mázsa búza pénzbeli egyenértékében fizetendő és pedig augusztus, november, február és május hónapok 10-én, tehát az 1927/1928-ik gazdasági évre vonatkozólag már a folyó 1927 évi augusztus és november 10-én, illetve 1928 évi február és május hó 10-én. Ezen évi 80 mázsa búza haszonbér részlet pénzbeli egyenértékét, mely szerint a fizetésnek mindig történnie kell, a „Budapesti Közlöny" című hivatalos lap kimutatása szerint 77 kg-os fajsúlyú tiszavidéki búzának a budapesti terménytőzsdén, az esedékesség napját megelőző tőzsdei napon, pengő értékben jegyzett mázsánkénti napi középárból, mázsánként 2 pengő 40 fillér /azaz Kettő pengő negyven fillér/ levonása után fennmaradó összegben állapítják meg felek, vagyis tehát mázsánként a búz érték ekként számolandó el és számítandó ki. Minthogy azonban bérbeadó tulajdonos elismeri, hogy a mai napon haszonbérlőktől foglaló fejében 400, azaz Négyszáz pengő készpénzben felvett, ezen foglaló a fenntiek szerint a folyó 1927. évi augusztus hó 10-én a már előbb meghatározott módon első részletként búza árban fizetendő 20 mázsa búza pénzbeli egyenértékébe számítandó be, a búza akkori, a fenntebbi módon kiszámítandó napi árának megfelelőleg és annak hijjával, illetve levonásával fizetendő ki bérbeadónak az említett 20 mázsa búza értékig, mint első részletig még járó, illetve fennmaradó összeg. A fenntebb említett és évenként mindig felerészletben előre, másik felerészletben pedig utólag természetben fizetendő árpa és csöveskukorica esedékességi napja az árpára nézve minden évben augusztus 15-ike, a csöves kukoricára nézve pedig szeptember 15-ike lesz, tehát az 1927/28 gazdasági évre vonatkozólag az árpát illetőleg a folyó 1927 és 1928 évi augusztus 15-ike, a csöves kukoricát illetőleg pedig az 1927 és 1928 évi szeptember 15-ike, mely terményeket szintén mindig tisztán, száraz állapotban és szokványos minőségben tartoznak haszonbérlők fizetni a bérbeadó öcsödi lakására, avagy esetleg az ő kívánságához képest egy általa megjelölendő helyre Öcsödre szintén saját igájukon díjmentesen, az általuk adandó zsákokban bérbeadó részére beszállítani. Fizetési késedelem esetén az esedékesség napjától fogva évi 8 % késedelmi kamat fizetendő úgy a természetben, mint a búza árban fizetendő hátralékos haszonbér után. Haszonbér leengedésének sem jöhető elemi csapások, sem háború, sem bármi néven nevezendő körülmények között helye nem lehet. 3./ A haszonbérelt földbirtokot haszonbérlőknek sem alhaszonbérletbe, sem részes művelésbe másnak kiadni, sem a haszonbérleti jogot másra átruházni nem lehet. 4./ A bérelt birtokon a szántóföldnek egyharmad (1/3) része minden évben csakis kapás növénnyel avagy zöld takarmánnyal, mint a milyen pl. a csalamádé, a zabosbükköny stb. vagy repcével lesz haszonbérlők által használható, valamint a vetésforgó gazdálkodás is betartandó, vagyis ahol egyik évben búza van vetve, a másik évben tavaszi termény vetendő, ellenesetben minden 1200 öles másként használt föld után 15 pengő kötbér fizetendő bérlők által egyetemlegesen bérbeadóknak. 159