Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)

Tolnay Gábor: A haszonbérlet

ken kívüli és eddig parasztkézen levő - földeket azonban a volt földesúrnak ítélte oda. Mivel a fent jelzett három csoportba sorolt földek ebből a szempontból ide tartoztak, ezért azok nem kerülhettek a parasztok tulajdonába. „Jóllehet e földek egy részének majorsági eredete és jellege erősen vitatott és vitatható volt." A feudális eredetű parasztbirtokok felszámolása Az uradalmak 1848 után minden erejükkel azon voltak, hogy e földek felett minden kétséget kizáróan biztosítsák polgári tulajdonjogukat. A szabadságharc leverését követő években olyan szerződéseket szerkesztettek, amelyekből egyértelműen kitűnt a földhasználat magánjogi-bérleti jellege. A szerződések megfogalmazása során figyelmük kiterjedt a majorsági belsőségen épült zsellérházakra is. E szerződés első lépésnek tekinthető abban a folyamatban, amelynek során e bérföldeket fokozatosan visszavették a parasztoktól. Ugyanez történt a kurtanemes kisbérlőkkel is. Az okokat keresve az egyik alapvető okot a birtokrendezések következményében kell keresnünk, hiszen az elkülönítések után külön tagba mért és táblásított urasági földekről szinte törvényszerűen szorultak ki a kisbérleti parcellák, bármilyen jellegű volt is a földhasználat addigi tartalma. Másrészt az ily módon a feudális kötöttségektől megszabadult nagybirtok igen vonzó befektetési lehetőséget teremtett a mezőgazdaságba lassan áramlani kezdő tőke számára, főleg a közép- és nagybérletek alakítása során. „Végső fokon a földjáradék ésszerűbb és egyszerűbb behajtása is a kisbérletek ellen hangolta az uradalmakat, hiszen a pénzügyi adminisztráció szempontjából sem lehetett közömbös, hogy néhány közép- és nagybérlő helyett az uradalmaknak birtoktestenként több száz kisbérlő ügyével kell-e majd bajlódnia." Kisnemesi és zsellérbérletek A kisbérletek felszámolására irányuló törekvés e csoport tekintetében új szempontok figyelembe vételével bővült. Ez a szempont főleg a kisnemesi bérletek esetében került előtérbe. Mindennél fontosabbnak tartották a tulajdonosok egyrészt a falu, a település nyugalmának biztosítását, másrészt a politikai hangulat egységének, szilárdságának - főleg a földbirtokoséval azonos politikai és felekezeti azonosság biztosítását. Ennek érdekében hajlandó volt bizonyos gazdasági engedményeket is tenni, azaz gazdasági előnyök biztosításával korrumpálták a falu, a helység vezető rétegét. „Az erősen konzervatív (katolikus) beállítottságú és politikájában a meggyőződését kitartóan követő uraság hasonló magatartást követett közvetlen alattvalóin kívül bérlőitől, köztük a kisbérlőktől is."

31 A majorsági zsellérbérletek A nagybirtokok tőkés gazdálkodásra való áttérése során voltak olyan települések, amelyek speciális helyzet elé állították az egyes uradalmak irányítását. Ezekben a helységekben nem volt lehetőség arra, hogy a tőkés árutermelés polarizáló hatása, a 29 FŰR Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 1870-1914. Bp., 1969. 270-271. p. 30 FŰR 1969. i.m. 271-273. p. 31 FÚR 1969. i.m. 273-276. p. 14