Tolnay Gábor: Dél-Alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 (Documentatio Historica 12., 2007)
Tolnay Gábor: A haszonbérlet
4. A bérletek negyedik típusába végül a tulajdonképpeni nagybérletek sorolhatók. A négy fajta bérlettípus közül Magyarországon meghatározó és döntő szerepe kétségtelenül a nagybérletnek volt. Korabeli statisztikai adatok hiányában is megkockáztatható az a feltevés, hogy a nagy- és középbirtokosok a jobbágyi szolgáltatások többségétől hirtelen megfosztva, földjüknek jelentős részét házi kezelésben megművelni nem tudták. A házilag meg nem müveit föld jó részét tehát nagy- és középbérletek formájában kellett hasznosítaniuk, jóllehet ekkor még az előbbi típusok (törpe-, kisparaszti és a regálékhoz kapcsolódó bérletek) is jelentős szerepet töltöttek be a magyarországi bérleti rendszer kibontakozásában. A nagybérlet azonban a század végéig az alacsonyabb típusú bérletek rovására egyre terjeszkedett, s a hazai bérleti rendszer szinte kizárólagos formájává vált. Az 1895. évi statisztikai felmérés adatai alapján végzett korabeli számítások szerint a házilag kezelt és haszonbéres földek részesedési aránya a gazdaságok összes területéből az egyes birtokkategóriák emelkedésével változott: legkisebb volt a törpe gazdaságok kategóriájában, s legnagyobb a közép- és nagygazdaságok szektorában." A haszonbéres birtokok aránya 1895-ben Birtok, kh Házilag kezelt tulajdon í Haszonbéres birtokra birtokra esett % esett % Törpegazdaságoknál(0-5) 93,8 6,2 Kisgazdaságoknál (5-100) 90,1 9,9 Középgazdaságoknál (100-1000) 67,9 32,1 Nagygazdaságoknál (1000 kh felett) 75,1 24,9 Az egész országra kiterjedően csak az 1895. évi általános mezőgazdasági felmérés adatai alapján alkothatunk képet a bérleti rendszer méreteiről. Az ország 36 millió kat. hold egyéni tulajdonban álló földjéből 6.634.000 kat. holdat tettek ki a haszonbéres földek, vagyis a termőföld közel 18%-án gazdálkodtak bérlők. Ha azonban az egyéni tulajdonban álló földekhez hozzávesszük a közös erdőket, legelőket s a vasútépítkezéseknél felhasznált területet, a 48 millióra emelkedett földterületből már csak 11,61% esett haszonbéres kezelésbe. Jelentős eltérések mutatkoznak az egyes országrészek között is." 26 25 HENSCH Árpád: A magyar földbirtok megoszlása és felszerelése. = MEZŐGAZDASÁGI SZEMLE 1900. évf. 484. p. 26 A MAGYAR korona országainak mezőgazdasági statisztikája. III. kötet. Bp. 1897. 12
