Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
Bevezetés
László 1975. évben , valamint Szántó Imre 1975-ben megjelent munkáit használtuk fel a forrásgyűjtemény értelmezéséhez. A közölt forrásokról általánosságban a következők mondhatók el. Az eddig ismertekhez viszonyítva előrelépést jelentenek ugyan, de sem a mennyiségük, sem a településenkénti, sem a korszakok szerint, sem az időrendi, sem a tematikus megoszlásuk nem kielégítő. A közölt iratok mennyiségéről annyit, hogy mindössze ötven darab kelteződik Mohács előttről, de a legfeltűnőbb az, hogy a 17. századból - amikor elvileg a legtöbbnek kellene lennie - mindössze tizenhat darab áll a rendelkezésünkre 25 . Ebben véleményünk szerint három tényező játszhat közre: az 1739. évi városházi, az 1919. évi megyeházi tűzvész, valamint az, hogy a Szolnokra vonatkozó iratok zöme a hatalmas mennyiséget jelentő kamarai levéltárban lehet, amelynek a rendszeres átkutatására még senki nem vállalkozott. A településenkénti megoszlásnál azt látjuk, hogy Alcsi tizenkilenc 26 , Nyénye tizenkettő, Szanda hét forrással jelentkezik, míg Szolnokról negyvennyolc forrás tudósít ugyan, de ezek értéket csökkenti az a tény, hogy a zömük hadtörténeti vonatkozású, nem pedig a civil szféráról tudósít. A korszakos és időrendi megoszlásról annyit, hogy - mint említettük - Mohács előttről mindössze ötvenhárom forrás datálódik. Ebből a 11-13. századra mindössze négy, a 15. századra is csak huszonhárom esik. A legtöbb irattal a 16. században találkozunk, amikor hetvenöt darab áll rendelkezésre. A tematikus megoszlás sem kielégítő, mivel túlnyomó része hadtörténeti jellegű, és csak kisebb része szól Szolnok civil történetéről. Mit sikerült kétségtelenül bizonyítani a források alapján ? - Teljes bizonyossággal állítható, hogy Szolnok végig királyi falubirtok, 1422-től pedig királyi mezőváros volt. - Szolnokon alig laktak nemesek, de „kiváltságos" jobbágyok voltak 27 . - Szolnok nem volt a kezdetektől nemesi vármegyei székhely 28 . - Szolnokon 1550 előtt nem volt sem erősség, sem vár 29 . (A Tisza és a Zagyva torkolatánál található földvárat nem tekintjük várnak funkciója és kiépítetlen volta miatt a középkorban.) - Világossá vált, hogy az akkori Szolnok külterületi határa 1685 előtt kizárólag a Zagyva és a Tisza jobb partjára terjedt úgy, hogy Paládiccsal, Abonnyal, valamint Zagyvarékassal szárazföldi határai voltak. 23 SELMECZI 1975. 24 SZÁNTÓ 1975. 25 Mezőtúr esetében pl. csupán az 1219-1526 közötti időkörből 99 oklevelet ismerünk. Lásd: MEZŐTÚRI 2000. 26 Megjegyzendő, hogy Alcsi mindig Heves vármegyéhez tartozott, és lakosai földesúri jobbágyok voltak. 27 Erre a legfőbb bizonyíték, hogy királyi, nádori vagy vajdai emberként sohasem szerepeltek Szolnokról kirendelt személyek. 28 Miután a Közép-Tisza vidékén 1388, illetve 1406 előtt (?) nemesek nem laktak, nemesi vármegyét nem lehetett kialakítani, ezért a területet a Sződemeter székhelyű Külső-Szolnok vármegyéhez csatolták. 29 Erre több bizonyíték van, elsősorban az 1550. szeptember 17-én kelt levelünk, másrészt pedig az a tény, hogy átnézve Külső-Szolnok vármegye kb. 1500 fennmaradt oklevelét, azokban egyetlen települést sem minősítettek szolnoki várföldnek (terra Castris Zolnokiensis). 1
