Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
Bevezetés
- A török korban Szolnok vára a tőle északnyugatra és északkeletre ül. délkeletre elhelyezkedő erősségek katonai helyzetét meghatározó szerepet játszott. - Mi nem bizonyosodott be a kutatások során ? - Nem lehetett tisztázni, hogy Szolnok mikortól lett nemesi vármegyei székhely. Annyi biztos, hogy 1406. november 2-től 1569-ig folyamatosan betöltötte ezt a szerepet 30 , de van egy sérült oklevél - kelt 1380. július 12-én - amely szerint a megyei alispán már Szolnokról keltezte levelét. - Nem találtunk okleveles forrást Szolnok ispán történeti szerepéről. - Nem lehet következtetéseket levonni a nemzetségi folytonosság helyzetére magyar nyelvű, név szerinti összeírások hiányában . - Nem tudható, hogy a török hódoltság alatt - de főleg 1596 után - volt-e magyar lakossága Szolnoknak. - Nem lehetett meghatározni Nyénye pontos földrajzi helyét, csak annyi bizonyos, hogy Tiszavarsány (ma Rákóczifalva) és Szanda szomszédja volt. - Nem tisztázódott egyértelműen a szolnoki várnak Thököly Imre által való birtoklása 1678-1683 között 32 . Ami a téma kutatottságát illeti - minden körülményt figyelembe véve is - nem kielégítő. Részben azért, mert nem lehetett támaszkodni korábbi résztanulmányok eredményeire, másrészt mert a szálak általunk el nem érhető helyekre vezetnek. Kutatás közben úgy tapasztaltuk, hogy a jövőben további részletek feltárására lesz lehetőség. Ehhez azonban részletes kutatásokat kell folytatni Magyarországon a pozsonyi és a szepesi kamara levéltárában, Bécsben az udvari kamara levéltárában, az erdélyi levéltárakban, nem utolsó sorban pedig a konstantinápolyi levéltárakban' . A közléstechnika tekintetében az eddigi gyakorlatot folytattuk. Alaptételként fogadtuk el a szorosan vett tudományos közléssel szemben a tudományos ismeretterjesztést, azért, hogy a széles skálán mozgó olvasóközönség minden rétegének az igényét ki tudjuk elégíteni. Ennek jegyében pl. a latin nyelvű szövegeket minden esetben magyarra fordítottuk, a magyar nyelvű iratokat pedig a mai helyesírás szabályaihoz közelítve, de a jellemző régiségeket megőrizve közöltük 34 . Az okleveleket és iratokat jegyzetekkel egészítettük ki, bizonyos iratokat pedig hasonmásban is közlünk 35 . Az iratközlésünk rendje a következő: az oklevél /az irat élén/ annak rövid tartalma áll, közvetlenül alatta az irat keletkezésének az időpontja olvasható, ezután következik a szöveg teljes vagy kihagyásos közléssel. Mindezt pedig zárják az archivisztikai adatok. Minden oldal alján az általunk írt jegyzetek olvashatók. A közölt dokumentumoknak a történeti folyamatba helyezését 1075-től 1685-ig terjedő időrendi 30 Azaz 1406 előtt (?) Sződemeter, 1569-1596 között Eger, 1614-től pedig Fülek volt a vármegye székhelye. 31 Török eredetű név szerinti összeírások vannak ugyan, de mivel a syakvat írásmód nem ismeri az o, u, ö, ü magánhangzókat, így a török összeírások a nemzetségi folytonosság megítélésére nem alkalmasak. 32 Ilyen tekintetben az tűnik ki némely forrásból, hogy a török nem adta át a szolnoki várat Thökölynek, csak őt is beengedték a várba. 33 A konstantinápolyi kutatástól ugyanis az remélhető, hogy oldani lehetne a 17. századi iratszegénységet. Erre azért van remény, mert Szolnok városa a török császár (szultán) személyes birtoka volt, de egyébként is totális volt Szolnokon a török befolyás. 34 A szöveg szerkezetét azonban minden esetben változatlanul hagytuk. 35 Sajnálatunkra - technikai nehézségek miatt - több értékes forrás, fotó másolatának közlésétől el kellett tekintenünk. 8
