Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
121. Husszein egri pasa levele Csáky Ferenc felső-magyarországi alkapitányhoz: Kéri, hogy az ónodiak és a szendrőiek által Szolnok alól elhajtott 700 szarvasmarhát adassa vissza 1669. augusztus 2 250
Nem tudjuk, hogy nagyságod tudtával hírével cselekszik-e az [magyar] végházbeli katonák - az ónodiak, [az] szendrőiek és többek - az békesség ellen való dolgot. Az kapitányoknak írtunk, mégcsak választ sem adnak. Elpusztíták Bácska [Bácska] országot és az Kunságot. Többi között az elmúlt napokban két ízben [is] Szolnok vára alá háromszáznál többen - az ónodiak és szendrőiek, többekkel együtt - eresztett zászlókkal 5 Szolnok alá nyargalván két ízben elhajták hétszáz marhájokat az ónodi katonák; 6 Nevük egynéhánynak - akik ott voltak- ezek: Nagy [Nagi] Miklós, Csala Tamás, Dim Poka, Irdó [Irdo] András, Hadházi [Hathazi] Gergő [Geczi], Decski András és többiek is; Szomszéd vitéz úr, jóakarónk! Ezt nem illeti az békességkötete. Ezért szomszéd vitéz úr, jóakarónk mint hogy nagyságod az Felső-Magyarország parancsoló tábornokhelyettese [vice generálissá] ezokért kérjük nagyságodat, hogyha [az] hatalmas császárának az ígéretét [hitit] igazán meg akarja tartani és az szent békességet is: azon szerint az szolnoki marhát küldesse vissza nagyságod és büntesse meg őket, hogy tovább ne cselekedjék és az jó békességet ne bontogassák; Hogyha pedig nagyságodnak más az szándékja, bizonyos válasszal értessen nagyságod, Azonszerint mi is [az] hatalmas császárunknak értésére adjuk és az hatalmas német-római császárnak is tudtára lészen; Az elhajtott szolnoki marhának [az] orvosságát föl fogjuk keresni az szent békességnek igaz hitele szerint, Mert mi az szent békességet híven és igazán tartjuk és tartatjuk. Nagyságod nekünk a szomszédságban parancsoljon, szolgálunk nagyságodnak, Nagyságodtól bizonyos és jó választ várunk, [hogy] tudjuk magunkat mihez tartani; Ezek után kívánjuk éljen [elliön] nagyságod vitéz, úri feje jó egészségben; íratott Eger [Egör] végvárában, az 1669-ik évben, augusztus 2-ik napján; Nagyságodnak szomszéd úr jóakarója, Ugyanaz mint fent [Idem qui et supra]" Az irat végig magyar nyelvű - néhány latin szóval - mint ilyen a budai basák magyar nyelvű levelei kategóriájába tartozik. Az eredetije a Budapesti Egyetemi Könyvtárban található [Litterae originales 1093/a] A zárlatán arab betűs piros viaszpecsét látható nyomokban. Az eredetit nem láttuk. Lelőhelye: IZSÉPY Edit: Végvári levelek. 1660-1682. Bp., 1962. - [A budapesti egyetemi könyvtár kiadványai 17.] - 56-57. p. Az „eresztett zászlók" kifejezés azt jelenti, hogy a kilétüket titkolták vagy titkolni igyekeztek, másrészt ezzel jelezték, hogy nem harcolni akarnak. Itt azzal az igen ritka esettel állunk szemben, amikor a végvári katonák egy olyan település jószágait hajtják el, amely állandó török megszállás alatt áll. 250
