Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)
121. Husszein egri pasa levele Csáky Ferenc felső-magyarországi alkapitányhoz: Kéri, hogy az ónodiak és a szendrőiek által Szolnok alól elhajtott 700 szarvasmarhát adassa vissza 1669. augusztus 2 250
121. Husszein egri pasa levele Csáky Ferenc felső-magyarországi alkapitányhoz: Kéri, hogy az ónodiak és a szendrőiek által Szolnok alól elhajtott 700 szarvasmarhát adassa vissza 1669. augusztus 2. „Mi, az hatalmas és győzhetetlen császárunk 1 , vég Eger várának [vegEgör varának] Tisza és Duna között való helyeinek és hadainak gondviselő ura és parancsolója [az] tekintetös és nagyságos vitézlő Husszein pasa; [Az] hozzánk illendő tisztességes dolgokban szomszédságbeli szolgálatunkat ajánlok nagyságodnak, mint szomszéd vitéz úr jóakarónknak, Isten kívánta jókkal áldja meg nagyságodat. Nagyságodat, mint szomszéd vitéz úr jóakarónkat kelletik az úri és böcsületes levelünk által megtalálnunk 2 ; Tudjuk, vagyon emlékezetben nagyságod előtt, [hogy] az két hatalmas világbíró császárok 3 ez köztünk fennfüggő szent békesség 4 mennyi [meny] sok vérhullással és sok költséggel szerzettek, azmelyet mi azmi részünkről híven [hivöri] és igazán tartunk és tartatunk, sőt [só] ennekutána is azt követni akarjuk; 1 IV. Mohamed török császárról (szultánról) van szó, aki 1649-től 1687. november 8-ig uralkodott. 2 A felső-magyarországi főkapitányság Kassán székelt. Alárendeltségében állt több vármegye (Gömör, Borsod, Abauj-vármegye stb.) vára. Hatáskörébe tartozott az alföldi vármegyék elleni fegyveres vállalkozások engedélyezése, a hódolt területen élő engedetlen jobbágyok megraboltatása, illetve felhajtása a földesurukhoz. Ugyanakkor a főkapitányságon lehetett panaszt tenni a kóborló végvári katonák rablásai ellen, amely rablások igen megszaporodtak a 17. században. 3 Itt IV. Mohamed török császárról és LIPÓT, I. (Bécs, 1640. június 9. - Bécs, 1705. május 5.) magyar királyról (1657. április 2. - 1705. május 5.) és német-római császárról (1658-1705) és cseh királyról (1657-1705) van szó. 4 Az 1664. augusztus 10-én kötött vasvári békeszerződésről van szó, amelyet a megalázó volta miatt a nádor - gróf Wesselényi Ferenc - sem fogadott el. 1666. április 5-én Stubnyán (Trencsén vm.) ellenzéki politikusok politikai szövetséglevelet írtak alá az ügyben fegyveres felkelés szervezése céljából, amelyet Felső-Magyarország erőteljesen támogatott. Ennek keretében folyt az itt leírt akció is. 249
