Benedek Gyula: Oklevelek és iratok Szolnok város történetéből 1075-1685 (Documentatio Historica 10., 2007)

5. I. Károly bizonyságlevele arról, hogy többek között Alcsi és Kerekudvar falubirtokokat a hűséges szolgálataiért Horsundorfi Veluingnak adományozta 1324. március 23

lására, valamint a megtámadására összeesküdött a scariothaiai Júdás hasonlóságára, Tudniillik a jótevő urának a nevezett Máténak - a besúgás csekély díjával megvásárolva - hűtlenül - javasolta a meggyilkoltatásunkat; Ám íme a mindenható [Isten] gondviselése az érdekünkben egyértelműen segített, mivel nemcsak az árulók és a gőgösök fejét vetette a hatalmunk alá, de a lelkünket is kiragadta az áruló familiárisok hatalmából; Mivel [pedig] ezután ugyanaz a [Csák fia] János ily mértékben szembe helyezkedve az isteni hatalommal jelentős károkat nem tudott foganatosítani és a világnak, valamint a nekünk kinyilvánított gonoszságát semmilyen módon nem tudta leplezni titokban ugyanahhoz a [trencséni] Mátéhoz futott és az erősségbe befogadva, valamint vele [a trencséni Mátéval] a gonoszságban egyesülve a híveinknek folyamatosan végtelen károkat okoztak; Mindezek után az ilyesféle hűtlenségben tiszteletlenül megmaradva nyomorultan végezte az életét; Ezért mi [...] ugyanazt a Csák fia Jánost [...] az Ecseg nevű várától , valamint az összes falubirtokától megfosztani rendeltük a főpapjaink és a báróink tanácsa és beleegyezése alapján; A Horsundorfi [de Horsundorph] Veluingus, a nekünk kedves, valamint a hozzánk hű lovag pedig előttünk a felségünknek tett hűséges szolgálatait, valamint az zsonyi ispán (1293-97). 1297-ben szembefordult III. Andrással, tisztségeit elveszítette, de nádori címét önkényesen haláláig viselte. 1299-ben belháború dúlt III. András és Csák Máté között, majd 1300-ban megbékéltek. III. András halála (1301) után Csák Máté ingadozott a magyar trónra pályázó I. Károly és Vencel között, végül az utóbbi mellé állt, és jelen volt annak székesfehérvári koronázásán. Hamarosan azonban elpártolt tőle, 1304-ben hadat vezetett Csehországban. Nem csatlakozott egyértelműen Ottó királyhoz, de serviensei révén mind Ottónál, mind I. Károlynál előnyöket igyekezett szerezni. 1308-ban Gentilis kezdeményezésére elismerte urának I. Károlyt, tőle a tárnokmesteri méltóságot nyerte el (1310-11), de 1311 -ben egészen Budáig hatolt seregével, fenyegetve az ott tartózkodó királyt. Erre kegyvesztett lett, Gentilis Csák Mátét kiközösítette, tartományát pedig egyházi tilalom alá vetette. 1312-ben Csák Máté fegyveresen segítette Amadé fiait I. Károly ellenében a rozgonyi csatában. 1315-ben Luxemburgi János cseh királlyal hadakozott. I. Károly - tartománya szélén fekvő várait (Visegrád, Komárom, Sirok stb.) ostrom révén fokozatosan visszavette, de tartományát, amely Északnyugat-Magyarországon egészben vagy részben 14 megyére terjedt ki, Csák Máté életében nem tudta felszámolni. A tartomány alapját apja és nagybátyja (István és Máté) itteni birtokai képezték, amelyeket törvényes (királyi adomány) és főleg törvénytelen eszközökkel (hatalmaskodás) hallatlan mértékben megnövelt. Három évtized (129 l-l 321) alatt 55-56 működőképes vár vagy elpusztított erősség volt a kezén, az egyazon időpontban birtokában levő várak száma 40 körül mozgott (többet közülük maga építtetett), mintegy 500 falunak volt a földesura. Hadereje nagyszámú/am///ám'án nyugodott, zsoldosokat is fogadott, főleg Csehországból, seregének összlétszáma elérhette az ötezer főt. Saját tartományában nádori címet bitorolva - a király képében lépett fel, bírói joghatóságot gyakorolt, önálló külpolitikát folytatott. Tartományának központja Trencsén vára volt, ezért a korabeli források Trencséni Csák Máténak nevezték. Két gyermekéről tudunk: Csák Máté 1311 után (apja életében) meghalt, leányának még a nevét sem ismerjük. 1321-ben elhunytát követően unokatestvére, a Sternbergi családbeli cseh István kísérelte meg a tartomány megvédését, I. Károly serege azonban Csák Máté halála után néhány hónap alatt felszámolta azt. Csák Máté fiától származó fiú unokái Sziléziába szakadtak, Csák Máté családja fiágon velük kihalt. Csák Máté nevét őrzi a MátyusfÖld. - Irodalom: KORAI 1994. 446-447. p. Ecseg várának ma csak az alapfalai állnak a Nógrád vármegyei Ecsegen - Pásztótól délnyugati irányban mintegy 8-9 km-re. 21