Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

Benedek Gyula: Bevezetés

Az utóbbiak kapcsán jogosan merül fel az a kérdés, hogy a jelenlegi kutatottság meghaladható-e? Más szóval milyenek a további kutatási lehetőségek? Véleményünk szerint jó pozícióban lévő kutatók előtt még komoly lehetőségek állnak. A régészek előtt még vannak feltárásra érdemes területek (pl. Túrpásztó). A kutató történészek számára is vannak újabb lehetőségek. A lakosság hódoltság alatti menekülési helyének a nyomozása céljából érdemesnek látszik a Hajdúság, Debrecen városa, Bihar- és Zaránd vármegyék iratainak az átkutatása is.

41 A terület Nagykunsághoz való csatlakozásának a tüzetesebb körülményeit a nádorok 1608-1629 között kelt irataiból lehet nagy valószínűséggel felderíteni. Nincs teljesen feltárva a Tiszántúli Református Egyházmegye Levéltára sem. Néhány szót a források eddigi nyilvánosságáról. Először Tóth Dezső református lelkész 1942-ben állított fel Túrkevéről egy történeti vázlatot a jelenleginél kevesebb forrás alapján. A megállapításai ma is helytállóak, sajnálatos azonban, hogy jelzeteket nem közölt vagy nem adott meg.

42 1956-ban Simon Sándor újból vázlatos áttekintést írt Túrkeve történetéről. A munkájában teljes tájékozottságról tanúskodik, nagy vonalakban mindent tárgyal a kezdetektől kiindulva, sajnos ismét jegyzetek nélkül. Az utóbbi miatt néhány értékesnek tűnő forrását nem tudtunk visszakeresni.

43 Az általunk tárgyalt korszakot illetően igencsak vázlatos Cseh Géza-Szabó László 1989. évi szintézise is.

44 Az eddigi legrészletesebb és legsikeresebb összeállítás Pálóczi Horváth András tollából származik, aki a volt középkori települések rendjében, önálló fejezetekben számos középkori adat felhasználásával - tárgyalja a történéseket.

45 A kitűnő munka eredményeit jól kamatoztatta Talpalló Piroska a lexikonában, aki az alkalmas helyeken élt a múltbeli visszatekintés lehetőségével.

46 Sajnos több - a témánk tekintetében - ígéretes tartalmú kiadványt technikai akadályok vagy időhiány miatt nem tudtunk kézbe venni.

47 Végezetül a források közlésének módjáról. Ebben a tekintetben alaptételünk volt, hogy minden forrást teljes szöveggel közlünk. Ezt azért vállaltuk, mert tapasztaltuk, hogy sokszor a részletekben is fontos információk rejlenek. Azt is tapasztaltuk, hogy a szövegkörnyezet, valamint a szöveg hangulata is meghatározó adott esetben. Úgy döntöttünk továbbá, hogy az úgynevezett beillesztett leveleket (litterae insertae) kiemeljük a helyükről abból a célból, hogy az időrendi áttekintés világosabb legyen. A tényt mindenütt jelezzük. 41 A feltételezésünk szerint ugyanis ezeken a helyeken lehetséges olyan források - netán összeírások - feltalálása, amelyek elvezetnek a menekült túrkeveiek nyomába. 42 TÓTH 1942. 257-268. p. 43 SIMON 1956. 51. p. 44 CSEH-SZABÓ 1989. (In: ADATOK 1989. 781-814. p.) 45 PÁLÓCZI HORVÁTH 1992. (In: TÚRKEVE földje és népe. 1. kötet. 1992. 49-110. p.) 46 TALPALLÓ 2000. 47 Ilyenek például: DANKÓ Imre: Túrkeve története. (Kézirat) DAMHA 11-79. - GYÖRFFY Lajos-VERES Éva: Túrkeve története 1945-ig. Bp., 1956. - GYÖRFFY István: A kereszt behozatala a Nagykunságba. Közli Rékasy Ildikó. JÁSZKUNSÁG 1986. XXXII. évf. 3. szám. 38-44. p. stb. 12