Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)

Benedek Gyula: Bevezetés

BEVEZETÉS Az utóbbi évtizedben folytatott ásatások és a történeti kutatások bebizonyították, hogy a mai Túrkeve területe már a magyar honfoglalás előtt is - és azóta is - lakott terület. A ma ismert írásos források, valamint a régészeti kutatási eredmények alapján egészen bizonyosan állítható, hogy a magyar királyság megalapításakor azonnal létrejöttek itt is azok az aprófalvas-kishatárú települések, amelyek a 18. század kezdetéig folyamatosan váltak egy szerves egésszé a mai Túrkeve nagyhatáros szerkezetében. A szerves egésszé válás csírái igazában már a 17. században kialakultak azzal, hogy a térségben volt több középkori település tartósan nem népesült újjá. A 18. század első felében továbblépést biztosított a szerves egésszé válásban a pusztabérleti rendszer, amely bizonyos volt települések kapcsán „tulajdonosi érzéseket" váltott ki. Ezt szinte intézményesítette a kun települések 1745-ben történt visszaváltása a Pesti Invalidusok Házától, amikor is Túrkeve 1745-ben Túrkeddit Himesddel és Nacsával együtt - magához váltotta 11.300 forintért, Póhamarát és Kabát pedig 3000-3000 forintért vásárolta meg.

1 A folyamatot lezárta a második kataszteri felmérés (1851-1856) a települések státusának a rendezését is magára vállalva, amely az újjá nem települt pusztákat közigazgatásilag is egy-egy mikrokörzet központjához csatolta. Túrkevéhez ebben a hosszas folyamatban a következő, középkorban létezett települések kapcsolódtak: Túrpásztó, Túrkeddi, Póhamara, Móric, Kába (Kis- és Nagykaba), Nacsa, Szanda és Himesd. Jóval később, egészen más meggondolások alapján - újkori és felülről kezdeményezett intézkedésekből kifolyólag - tovább gyarapodott a fenti konglomerátum azzal, hogy 1941-ben Ecseg nyugati, majd 1973-ban

2 Csudabala északi - a valamikori központi - részét Túrkevéhez csatolták. 1 TALP ÁLLÓ 2000. 202. p. 2 Talpalló Piroska lexikona szerint Túrkeve már 1927-ben megvásárolta a kérdéses területet. TALP ÁLLÓ 2000. 46. p. 3 Csudabala az 1967-ben kiadott helységnévtár szerint 598 lakossal és 149 házzal még Gyoma külterületi lakott része, az 1973-ban kiadott - 1970. január 1-i hatályú - helységnévtárban viszont az olvasható, hogy az északi része 151 lakossal és 48 házzal Túrkeve külterületi lakott részét képezi. HELYSÉGNÉVTÁR 1973. 828. p. 5