Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)
Benedek Gyula: Bevezetés
Mindezek okán a forráskutatásunkat és közlésünket kiterjesztettük a felsorolt települések történeteire is. Túrkeve (Keveegyháza 4 , Kéve, Kevi, Túrkevi) bizonyítottan kora Árpád-kori település az 1261. szeptember 9-én kelt oklevél tanulsága szerint, amely a térség legfontosabb pontja, és a Berettyó (Túr) jobb partján települt. A létezéséről 1527-ig folyamatosan vannak írásos jelzések, nem tudni azonban, hogy mi volt a sorsa az 1527-1541. évi polgárháborúban. Jól dokumentálható azonban a története 1550-1592 között. Ez időben egészen Eger elestéig (1596. október 13.) az egri püspökség birtoka ugyan, de 1553-tól kamarai rendeletre az egri várhoz szolgáltatta a hűbéri adóit és szolgáltatásait. Ezeket mintaszerűen teljesítette. A középkori adófizetés teljes rendszerének az ismeretében bátran kijelenthetjük, hogy a Közép-Alföld hódolt területein lévő települések közül a legkiemelkedőbb mértékben járult hozzá Eger védelmi képességeinek a fenntartásához. Ezzel - bár csak közvetetten - nagy mértékben hozzájárult a magyar befolyás fenntartásához a hódoltság 100-120 kilométeres mélységében is. A tizenötéves háború alatt (1592-1606) Eger eleste miatt megszakadt a korábbi kapcsolat az egri várral és a püspökséggel 5 , az eddig katolikus lakosság elmenekült 6 , a település pusztán maradt. Az újjátelepülés 1620-ban kezdődött, amely három nagy változást okozott: nem a régi katolikus lakosság települt vissza, hanem olyan új lakosok, akik magukkal hozták a második nagy változást, a református vallást, ugyanakkor a harmadik változást jelentő igényük az volt, hogy a Nagykunság kebelén belül, kunok módjára élhessenek. Ez utóbbi gyakorlatilag 1629 körül vált véglegessé 7 . Bár az egri püspökség még 1634. szeptember 15-én is kísérletet tett a jászkun főkapitánynál a visszaszerzésre , ez a kérés a nádor, de különösen a túrkevei lakosság ellenállása miatt zátonyra futott. 9 A törökellenes felszabadító háború időszakában (1685-1699) a település másodszor is elnéptelenedett. 4 Méri István szerint Túrkeve és Keveegyháza két külön település volt. (MÉRI 1954.) Ez az állítás nem valószínű. 5 Ugyanis az egri püspökség előbb Gömörre, majd Kassára menekült, a megyei tisztikar csak 1614-ben Füleken szerveződött újjá, míg a jobbágyi kötelezettségeket az ónodi erősséghez kellett szolgáltatni. 6 Sajnos még nyomokban sem jutott tudomásunkra az, hogy a lakosság hova menekült. A gyanúnk szerint a Hajdúságba. 7 GYÁRFÁS 1885. IV. 218. p. 8 Túrkevit - Túrkaba, Túrkeddi, Móric pusztákkal együtt - 1629-ben látjuk először a kun települések közé sorolva, ahol Túrkeve is puszta. (Ez megkérdőjelezi az 1620. évi újjátelepülést!) OL P-108 Esterházy cs. Lt. Repositorum 98.582. csomag Fasc. E No. 70 111. OL Filmtár 17.600 doboz Fasc. E No 70. 9 Ebben a témában a tisztelt Olvasó közvetett célzásokat talál az 1629. szeptember 27-én kelt iratban. 6
