Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)
86. Szabó Máté nagykun kapitány levele Keczer András jászkun főkapitányhoz, amelyben tiltakozik az ellen, hogy a királytól felkérje a saját birtokának Túrkevét és Túrkeddit (1629. szeptember 27.)
De innét, mivel ezek közelben vannak, belekapnak és így se az uraságodé, sem a mienk nem lészen; Valóságot kívánunk [tudni] uraságodtól: mint legyen a dolog, ha igaz legyen ez hír - hogy mint mi mind az keveiek tudják magokat mihez tartani - [hogy] akar-é uraságod mellőlünk elállni, avagy sajátjának akarja ismerni [Túrkevét]; Ha az úgy lészön, hogy ez két falut Túrkevét és Mórickabát [Móricz-Kabát] közölünk a [Nagykunságból] kiszakasztják, az többinek [nagykunnak] is csak azt mondjuk bátor, hogy azhova ki lát, menten menjen; 8 Akarnók uraságodat tudósítani, hogy az egész Kunság nem akarja ennyi fáradtságok és költségök után közülünk senkinek kiszakasztani, Sőt, ha valaki azon igyekszik - ha különben el nem áll mellőlök - míg [az] fejünk fennáll s jószágunkban tart: mindazokat az urakat az országgal együtt megkeressük, valaki ez nemes Kunságnak 9 [az] gondviselői, Megtalálván nádor [Palatínus] urunkat őnagyságát és őnagysága parancsolatjával császár urunkat 10 is megkeressük felőle; Mert valamint uraságodnak az hazája árulója Cseh Gáspár mondott" egy igaz sincs abban, Sőt azmely nemeslevelet kezéhöz vett is 12 egész kunságul reátámadván, soha itt közöttünk nem bírja, csak [az] élete megmaradhasson tisztességben, úgy jó volna; [Kelt Marjalakán 1629. szeptember 27-én]; A levél - amely igen kemény hangú - nem eredeti, hanem nyomtatott formátumú, Gyárfás István halála után megjelent művében. Miután a forrás helye nincs megadva 13 , nem tudtuk visszakeresni az eredetit, ennek következtében a hiányzó részt sem tudtuk kipótolni. Lelőhelye: GYÁRFÁS István: Jászkunok története 1548-1686. IV. kötet. Bp. 1885. 207-208. p. A levél alapvető fontosságú Túrkeve 1592-1650 közötti történetének a megismeréséhez. Kitűnik belőle, hogy a tizenötéves háború alatt elnéptelenedett és megszűnt az egri püspökséghez való jobbágyi kötöttsége, az újjátelepüléskor pedig a Nagykunsághoz csatolta magát, de több földesúr is törekedett a megszerzésére. 8 Vagyis Szabó Máté az egész Nagykunság elhagyásával fenyegetőzött. 9 A „nemes Kunság" pontatlan titulus, mert ha pontosan akarjuk kifejezni a státusukat akkor a „kiváltságos jobbágy" a helyes. 10 A német-római császár - egyben magyar király - ekkor III. Ferdinád volt. 11 Cseh Gáspárt azért nevezi „hazája árulójának", mert kevi lakos volt, de bizalmasa Keczer Andrásnak. 12 Keczer András királynak küldött, Túrkevét felkérő leveléről van szó. 13 Mert Gyárfás István már halott volt a nyomdai előkészítés idején. 224
