Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)
Benedek Gyula: Bevezetés
Az első írásos említése is későn történt. Mi 1544-ből találkoztunk az első olyan írással, amely a mórici Nagy Márton föld- és terményadója teljesítéséről szól 27 , de nem közöltük, mert igen rövid és értelmetlen. A méretének az érzékeltetéséhez támpont az 1571. évi török fej adó-összeírás, amely szerint a 30 házban 31 név szerint megnevezett jobbágy élt, és temploma is volt, amely téglából épült. A tizenötéves háborúban elpusztult, az újjátelepüléséről csak 1676-ból van tudomásunk, az általunk tárgyalt időkörben. Emlékét ma Mórici tanyák néven - Túrkeve külterületi lakott helyeként - őrzi az emlékezet, ahol 1995-ben hét lakóházban 27 lakos élt. 28 Kába. Ilyen elnevezéssel mindössze három oklevélben - az 1495. február 9-én, az 1495. április 27-én és az 1498. november 25-én keltezettekben - fordul elő. Az első kettőben nemes Kabai János jobbágyai név szerint is meg vannak nevezve. A későbbi írások Kiskabáról (más néven Mórickabárói) és Nagykabáról szólnak. Mórickába méretéről világos képet először az 1571. június 25-én kelt török fejadóösszeírásból kapunk: 33 házban 34 név szerint megnevezett családfő lakott. Nem tudni, hogy elpusztult-e a tizenötéves háború alatt, de a már többször idézett 1629. évi úrbéri összeírásban ugyancsak Mórickába néven lakott helyként van feltüntetve. 1995-ben a népszámlálás szerint - mint Túrkeve külterületi lakott helyén - három lakóházban kilenc lakos élt. 29 Nagykaba 1592-1606 között elpusztul, de nem tudjuk, hogy előbb milyen státusban volt. Ismert külterületi lakott hely 1995-ben is, amikor Túrkeve tartozéka, amelynek a 18 lakóházában 51-en éltek. 30 Nacsa (Nacsaegyháza), az utóbbi néven az 1261. szeptember 9-én kelt levélben fordul elő, mint az egri püspökség részére Szent László király által adományozott felerész. Az 1326. június 7. előtt kelt oklevél szerint Szent Péterről elnevezett temploma van. Nem tudni, hogy a virágkora mikor áldozott le, de az 1551. szeptember 15-én kelt iratban már puszta és Túrkeddi része. Megemlítésre kerül még az 1553. március 1-én kelt iratban is. A léte azonban nem kétséges még 1745-ben sem, amikor Túrkeve magához váltotta Himesddel és Túrkeddivel együtt. Szanda emlékét ma is őrzi a Szanda-zug földrajzi név, amely a helyét is megjelöli egyben. 90 %-ban a Berettyó ölelte körül, a zug bejáratát pedig Túrpásztó zárta le. Az első írásos említése az 1326. október 14-én kelt oklevélben olvasható, amely szerint a korábban Túrpásztóból kihasított Szandát a váradi Szent Szűz Mária egyháznak adományozta Károly Róbert 32 király. Ugyanakkor Szandát földnek, avagy falubirtoknak (terra autpossessio) nevezi. 27 OL E-554 Városi és kamarai iratok. Egri várszámadások. Folio latina 23. csomó 1180/c No. 18 -361. 28 HELYSÉGNÉVTÁR 1995. 763. p. 29 HELYSÉGNÉVTÁR 1995. 763. p. 30 TALP ÁLLÓ 2000. 202. p. 31 Ua. 32 KÁROLYI. (Károly Róbert) (Nápoly, 1288.-Visegrád, 1342. július 16.) magyar király (1310. augusztus 27-től.) 9
