Benedek Gyula: Túrkeve város oklevelei és iratai 1261-1703 (Documentatio Historica 8., 2004)
Benedek Gyula: Bevezetés
Szerepel I. Lajos 33 1355. február 18-án kelt kiváltságlevelében is. Az utolsó említésével Fodor Zoltán Oklevéltárában 34 találkozunk 1657. április 11-i keltezéssel. Himesdet Méri István régész tévesen Himesegyházával azonosította, az általa készített helyszíni vázlaton. A tárgyalt korban végig füves puszta, ahol szántóföldi művelés egyáltalán nem folyt, így helyben megtelepedett lakói sem voltak. Délen, délkeleten a Berettyó (Túr) ősi medre, északnyugaton és nyugaton a Berettyóba torkolló Himesd-ér határolta. Az első írásos említése az 1516. május 25-én kelt oklevélben történik. Ezt követően még hat irat foglalkozik valamely jogi esetével. Utoljára az 1647. április 3-án kelt iratban találkozunk vele. Természetesen az időkörünkön túl is él és létezik. Pl. 1745-ben - a redempció alkalmával - Túrkeve Himesdet is magához váltja Túrkeddivel és Nacsával együtt 11.300 forintért. 35 Csudabala - amelynek az északi részét, a törzsterületét 1973-ban csatolták Túrkevéhez -, igen gazdag történeti forrásokban 36 , ugyanakkor már a magyar honfoglalás előtt lakott település volt. A Polgár Zoltán által Csudabalán 1998. július 1. és szeptember 15. között folytatott ásatás szkíta, szarmata, gepida, Árpád-kori és magyar késő-középkori (14-16. századi) leletegyüttest produkált. Az első írásos említése nem éppen korai - 1326. január 4-én kelt - de már ez is konkrét, ugyanúgy a későbbiek is, amelyekre az adatgazdagság is jellemző. A Túrkevétől választó határa az ősi Berettyó (Túr)-meder volt, amely vonalat a túrkeveiek többször megkérdőjeleztek, miután terjeszkedni akartak a Berettyón túlra. 7 A méretének a nagyságára az 1573-1576. évi török összeírás alapján következtethetünk, amely 25 csudabalai jobbágyot sorol fel név szerint. A település típusa még 1860/6l-ben is szállásrendszerü, az egész területén szétszórt veremlakásokból állt 38 A kutatás során természetesen arra törekedtünk, hogy a felsorolt valamikori települések mindegyikéről minél több forrást felkutassunk, és múltjukat a lehető legsokoldalúbban írjuk le. Ez - bár most többet tudunk a korábbiaknál - egészen biztosan csak részben sikerült. Különösen a 17. századi történéseket érezzük hiányosnak. Mindazonáltal néhány kérdésben egyértelműen állást tudunk foglalni. 33 LAJOS, I. (Nagy) (?, 1326. március 5. - Nagyszombat, 1382. szeptember 10.) magyar király (1342. július 21-től haláláig. 34 FODOR 1968. 47-48. p. 35 TALP ÁLLÓ 2000. 202. p. 36 Ezen dokumentumokat itt nem mind közöljük, de olvashatók a BENEDEK 2000. és a BENEDEK-HAJDÚ 2002. kötetekben. 37 A vita végül is azt eredményezte, hogy a túrkeveiek megszerezték a Berettyó-laposa (más néven Malom-zug, avagy Orcátlan-zug) területét. 38 Csudabala második katonai felmérésü térképe. 1860-61. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Hadtörténeti Térképtár Colonne XXI. Sectio XXII. 10
