Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)
Bevezetés
minden tájoló szó nélkül. Amennyiben ezt lehetne Bábockának olvasni - márpedig nem lehet - még akkor is bizonytalan lenne a dolog, mert ugyanezen időben Veszprém és Kolozs vármegyékben is volt egy-egy Bábocka. Fehéregyháza kétségtelen hitelességgel 1297-ben jelenik meg egyszerre három oklevélben . Majd 1579-ig kielégítő gyakorisággal tűnik fel az írásos emlékekben. Szinte bizonyos, hogy virágkorát Mohács előtt élte. Úgy tűnik, hogy Fehéregyháza is a tizenötéves háború alatt néptelenedett el végleg. Tatárszállás egy 1513. május 25-én kelt - váradi káptalan által kiadott - oklevélben szerepel először. De már elekor, amint később is, lakatlan puszta. Az írásokban még utalást sem találunk arra, hogy lett volna állandó lakossága. Veresegyháza, amelynek jelenleg csaknem egészen fele tartozik Öcsödhöz, elég korán - 1561-ben - tűnik fel először írásos forrásban. Viszont azonnal erős és népes településnek mutatkozik. A lakossága a XVI. század második felében intenzív gabonatermesztéssel és juhtenyésztéssel foglalkozott. 1593-tól több mint száz évig semmilyen híradással nem találkoztunk a létezéséről. Ebből két következtetést lehet levonni. Az egyik következtetés szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy a tizenötéves háborúban (1592-1606) elpusztult. Viszont az elnéptelenedett állapottal nem lehet indokolni az írásos emlékek hiányát, mert máshol és más puszták esetében azt látjuk, hogy iratokkal gazdagon dokumentált a történelmük. Ennek megfelelően juthatunk a második következtetéshez, nevezetesen, hogy eddig nem találtunk rá Veresegyháza máshol lappangó irataira, amelyek idővel minden bizonnyal előkerülhetnek. Ezt a reményt táplálhatja egy 1798. július 14-én készült jegyzék, amely az Öcsöd külterületén lévő lakók és házak névszerinti összeírását is tartalmazza.' 7 Ezen irat szerint Veresegyházán ekkor 63 ház állt, és a tulajdonos jobbágyok is névszerint felsorolásra kerültek. Ismerve a korabeli településméreteket ez csak a 18. század elején indult fejlődés alapján jöhetett létre. Ennek a fejlődésnek az írásos bizonyítékait azonban egy jövőbeli, más irányú kutatással kell megtalálni. Mesterszállás sohasem képezte Öcsöd részét, de egyrészt intenzív szomszédságot ápoltak, másrészt a közös nagykunsági létük 1580 előtt közel azonos fejlődési feltételeket biztosított számukra. Ezért indokoltnak látszott az iratait ebbe a kötetbe besorolni. Mesterszállás első írásos említése egy 1551. július 23-án keltezett iratban látható, de bizonyos, hogy korábban is létezett. A története tényszerű részletekkel csak 1551 és 1592 között tárul elénk. Ugyanis a tizenötéves háborúban elpusztult, nem települt újjá sem a XVII., sem a XVIII. században. A pusztája tulajdonlásáról és haszonbérbe vételéről azonban kevés értékelhető adat időnként felmerül. Káka puszta sem szomszédja nem volt Öcsödnek 18 , sem a sorsközösség nem játszott az életükben fontos szerepet. Ennek ellenére besoroltunk néhány olyan iratot a válogatásunkba, amely Káka pusztáról szól. Ezt az indokolja, hogy a XVIII. század első negyedében az öcsödiek hosszabb ideig haszonbérletben birtokolták a területét. A továbbiakban a megkutatottság, az oklevél- és iratminőség, valamint a kutatás jövőbeli lehetőségeiről kívánunk szót ejteni. A megkutatottság akkor lenne ideális, ha mind az időben, mind tematikusán, mind településenkénti megoszlásban elegendő forrás állt volna rendelkezésre. Ez a lehetőség, sajnos, nem valósult meg. Ezt már az a tény is dokumentálja, hogy a feltárt 16 Lásd az 1-3. sorszámú okleveleket. 17 OL P-392 Károlyi lt. Törzsanyag 87. csomó Nr. 68. 7-10. 18 Káka ma Szarvas külterületi lakott része, a város központjától délre mintegy 7-8 km-re. 7
