Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

68. Rhédey Mihály bizonyságlevele Öcsöd megszállásának az engedélyezéséről (1714. május 11.)

68. Rhédey Mihály bizonyságlevele Öcsöd megszállásának az engedélyezéséről 1714. május 11. „Én alább megírt adom tudtára azkiknek illik [az] magam és osztályos atyámfiai neve alatt, hogy azmidőn elpusztult voltát nemes Békés vármegyében lévő Öcsöd nevű pusztahelyünknek néztem volna, jővén élőmbe eddig Újvároson [Balmazújvároson] lakó Török Lukács, Makai István, Török János nevű emberek. Az alább megírt feltételek alatt engedtem nekik megszállani az említett puszta helyet: 1. Szabadosan való bírása az nevezett egész Öcsödnek, úgy mint azelőtt bíratott Tatárszállása nevű hellyel. Minden szántó és kaszáló marhajáró helyeivel együtt, halászóvizeivel a mostand odamenő lakosoknak engedtetik. 2. Melytől ők is tartoznak minden különkenyeres gazdaember után esztendőnként két-két máriást fizetni és egyszersmind taksáikat

2 Szent György napkor' vagy ide Piskoltra

4 vagy ahová az időnek és a helyeknek változása szerint a földesuruk fogja kívánni egyszersmind megvinni. Amelyeknek felvitelével tartoznak ők is tisztességes ajándékkal megjelenni. 1 Ebből is látható, hogy 1683-ban az öcsödiek fő menekülési területe a Hajdúság volt. 2 A taksás jobbágyok a második jobbágyság viszonyai között, főként a XVII. század második felében és a XVIII. század elején tömegesen felbukkanó, gyakran egyéni szabad költözködési joggal bíró jobbágycsoport, amely naturális szolgáltatásai egészét vagy azok egy részét elsősorban a robotot - évi fix pénzösszeg ellenében megváltották (taxa). Tehát az öcsödiek ilyen, úgynevezett kiváltságos „taksás jobbágyok" voltak és maradtak, mert a szolgáltatásaikat pénzzel megválthatták. 3 Április 24-én. 4 Piskolt (Bihar vm. érmihályfalvi járás), ma Piscolt néven helység Romániában. 161