Benedek Gyula: Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738(Documentatio Historica 6., 2001)

68. Rhédey Mihály bizonyságlevele Öcsöd megszállásának az engedélyezéséről (1714. május 11.)

3. Három esztendeig való szabadság engedtetik nekik,

5 amely idők alatt nem tartoznak taksával. Úgymint azáltal, hogyha valamelyik a szabadság alatt otthagyná a helyet, amíg ott lakott, addig való időre esendő taksáját, úgy az elmenőpénzt

6 - az egy forintot - tartozik a bíró kezébe letenni. A szabadság ideje pedig a jeles dátumtól következik

7

, mellyek szerint megengedvén a nevezett puszta megszállását, nékiek adom ezen aláírásommal és pecsétemmel megerősített levelemet. Kelt Piskolton, 1717. május 11-én. Rhédey Mihály s.k." P. H. Az irat végig magyar nyelvű. Úgy tűnik, hogy Rhédey Mihály végig maga írta. Eredeti és másolati példányban is fennmaradt. Az eredetin Rhédey Mihály kb. 95 %-os épségü gyűrűspecsétje látható. Benedek Gyula doktori disszertációjában már részleges nyilvánosságot kapott teljes szövegű közlése révén. Lelőhelye: OL P-418. Károlyi cs.lt

. Harruckern cs.lt

. 3. csomó Fasc. G 47.190-191. p. 5 Pontosabban a letelepüléshez kötött adómentesség, amelynek a terjedelme 3-6 év lehetett. 6 Ezt a bírónak kellett átadni. Ebben az időben már nem volt örökös jobbágyság, így nem volt szükség a földesúr engedélyére. 7 így értelemszerűen 1717. május 10-ig tartott volna a szabadságuk. Ezt azonban az erőszakos foglaló - Magyar Kamara - már 1715-től nem tartotta tiszteletben. 8 BENEDEK 1974/a - 226-227. p. 162