Muhoray György: A Makfalvi Dósa nemzetség Jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai 1. 1755-1918 (Documentatio Historica 4., 2001)

Dokumentumok 1-422.

146. 1894. március 11. Körmöcbánya. Dósa Kálmán (*1876-fl943) levele szüleinek Kocsérra Körmöcbánya, 1894, márczius 11 Kedves szüleim! Legutolsó levelemben egy szót sem említettem arról, a miről ma különösen írni akarok. Valóban, nem is jutott mindez eszembe s csak most vettem észre, hogy két hét múlva húsvét lészen. Minden esztendőben megkérem kedves szüleimet, engedjék meg, hogy a húsvéti szünidőre hazamenjek, ez olyankor az én legnagyobb vágyam; s az engedélyt rendesen nem szoktam megkapni. Ezért én nem is igen szoktam búsulni, mert megvagyok én itten is, sőt jól is szoktam mulatni. Most is kérem kedves szüleimet, engedjék meg a hazamenetelt, mert ez minden itteni mulatozásnál többet ér; de azonkívül mást is kérek, mely két kérés közül az egyiket okvetlenül szükségesnek tartom teljesíteni és kérem kedves szüleimet, méltányolják eme kérésemet is. De csak egyiknek a kettő közül való teljesítését kérem. Csak most vettem észre, hogy beállott hirtelen a tavasz és hogy egyszerre kikoptam a ruháimból, kivéve az új téli kabátomat. Mint kedves mama is tudja, két nyári és két téli nadrágot hoztam magammal, az egyik nyári nadrág már akkor sem volt új, az már tönkrement, a két téli nadrág is elrongyosodott, mert hiszen az sem volt már új, hanem esztendős. Ma, bár jó hideg volt, kénytelen voltam a másik egészen jó hüs nyári nadrágot fölvenni, a mi ugyan már fölülik, de nem lesz elég tavaszra. Mellényt kettőt, illetőleg a feketével hármat hoztam, az egyiket alig hordtam, mert olyan rövid volt, hogy az ingem is kilátszott alóla, a másik, a mit én vettem Kecskeméten, ősz óta jól kiszolgálván fölmondta a szolgálatot. Ma hát az új szürke téli kabátban, a fekete mellényben és a drapp nyári nadrágban voltam templomban. Már bizony a fekete jecquet-emet is kinőttem. Mindezen oknál fogva kérem kedves szüleimet, engedjék meg, hogy egy tavaszi ruhát csináltathassak, legalább egy nadrágot és egy mellényt, bár a kabát sem ártana, mert hiszen ezt a mostani téli kabátomat én jövőre is hordhatom. Ha megengedik ezt kedves szüleim, akkor kérem írják meg rögtön, mert nem tudom, a szabó megcsinálhatja-e egy hét alatt, mikor meglehet, hogy sok dolga van. Ha pedig ezt nem tartják jónak kedves szüleim, úgy legyenek szívesek kedves szüleim azt megengedni, hogy haza mehessek a húsvéti szünidőkre, ez nekem még nagyobb örömet okozna, ott ellehetek trikolór ruhában is, de itt nem, itt szükségem van legalább bi-/di-/kolórra. Arra is kérem kedves szüleimet, hogy legyenek szívesek rögtön válaszolni. Hogy vannak a kis lányok? Csókoltatom őket. Kezeiket csókolja kérő és szerető fiók Kálmán (170x210 mm méretű levélpapír, borítékja hiányzik, tintával írva, tintafoltokkal - Saját irattáramban.) 199