Benedek Gyula: Mezőtúri oklevelek 1219-1526 (Documentatio Historica 3., 2000)

28. Parlagi György diósgyőri várispán, Túr fele részének birtokosának levele nemes Péli Illéshez, Semjéni Lőkös János túri tiszttartójához (1466)

28. Parlagi György diósgyőri várispán, Tűr fele része birtokosának levele nemes Péli Illéshez, Semjéni Lokös János tűri tiszttartójához

1 1466 [---] „Nekünk kedves hívünk, tudomásunkra jutott, hogy a Túrban lévő jobbágyainkat

2 kemény verésekkel és emberrablásokkal eltulajdonítottad

3 f..J mi ebben az említett ügyben odamenni szándékozunk; Ezért érthetővé teszem és kilátásba helyezem /".. ./> hogy ott téged felmenteni akarunk; Kiadatott Parlagból /Ex Parlag/

4

, az 1466-dik évben Parlagi György, a Diósgyőrben királyi várispán [Comes Regalis in dyosgewrj" Az oklevél eredeti, a boritóján látszik a gyűrűpecsét. Végig latin nyelvű. A borítón olvasható még a címzés, amely így hangzik: „Nobilis Elye pely nostro officiali In Thur constituto nobis dilecto".

5 Lelőhelye: O. L. — D. L. — 55.844. 1 TISZTTARTÓ (lat. officialis = szolga, kiszolgáló): A 13. század második felében megjelent magánföldesúri familiárisok azon csoportját nevezték így, akik birtokkezelő és udvari szolgálatot láttak el. A földesúri família előkelőbb tagjainak számítottak, legtöbbször nemesek voltak. Többnyire a központtól távol fekvő birtokot igazgatták (földesúri szolgáltatások és bérelt királyi jövedelmek behajtása), ez esetben általában néhány telek jövedelme képezte fizetésüket. Előfordult, hogy udvari belső szolgálatot láttak el. A 13. századtól uruk nevében ítélkeztek az úriszéken is, valamint képviselték urukat a hiteleshelyek előtt. 2 Pontosabban a Mezőtúr fele részén lévő jobbágyokról volt szó, akik Parlagi György alávetettjei voltak. 3 Vagyis kényszerítette őket a Mezőtúr másik fele részéhez — Semjéni Lőkös János birtokához — való csatlakozásra. 4 PARLAG: ma puszta „Pallag" néven, amely Debrecen II. kerületéhez tartozik. 5 Magyarul: „A hívünknek, a nemes Péli Illésnek, a Túrba állított tiszttartónak." 58