Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 (Documentatio Historica 1., 2000)

28. Nyomozati jegyzőkönyv Püspöki megrablásáról (1650. január 30.)

Én Pápai [Papai] János, ezen vármegyéknek egyik szolgabírája, Esküdt mellettem a Nemes és Vitézlő Szerémi Lukács uram, ezen megnevezett Vármegyéknek az esküdtje, az Nemzetes és Vitézlő Halmy Gábor uram kérésére ültünk le a fuleki [Filekj] erősségben,

4 amely Nógrád vármegyében van, úgy mint az feljebb megnevezett Vármegyéinknek - a töröktől való félelem miatti szokásos békés helyén, az alább megírt kérdésekben kinyilvánított dolognak tisztünk szerint való végrehajtására, amelyek így következnek; Első kérdés: Tudják-é az megnevezett Halmy Gábor Uram ő kegyelme Szajolpüspökiben [Szajol Pusppökkiben] lakozó Jobbágyi, hogy hány Ökröket hajtatta volt el Kis András uram az felül elmúlt időkben,

5 ezen megnevezett falunak határából/".?/ Második kérdés; Vallják meg azon káros emberek hitük szerint, kinek-kinek elhajtott marhája mit ért volna, avagy maga kárát miért nem vette volna fel az időtől fogva/?7 Az első tanú és károsult személy Nagy András szajolpüspöki lakos, Halmy Gábor Vitézlő úr alávetettje, [aki] kb. 50 éves, esküt és vallomást tett; Azt vallja az első [kérdésre], hogy Kis András úr, aki akkor onódi kapitány volt, az ő marhái közül négyet hajtatott volt [el], mindazonáltal azoknak kettei megtért. A második [kérdésre] hiti szerint vallja, hogy [az] akkori időben azaz két odaveszett ökrei megértek volna huszonkét ezüst Tallérokat, Azt is hiti szerint vallja, hogy mivel azon két ökreinek odaveszése miatt Ekéje és Szekere megbomlott,

6 noha huszonkét Tallérra reá merné mondani eddig való kárát, mindazonáltal csak tíz forintokra mondja; A második tanú és károsult Gáspár [Gaspar] Mátyás az említett [Szajolpüspöki] felubirtokban ugyancsak a fenti Halmy Gábor úrnak az alávetettje, kb. 40 éves, esküt és vallomást tett; Az első pontra; Azt vallja, hogy Kis András uram, kit akkor onódi kapitánynak vall lenni, az ő marhái közül is négyet hajtatott volt el, de az ketteit visszaadta volt és az ketteit odavesztette, A második [pontra] hite szerint vallja, hogy azon két odaveszett ökrei akkortájban is megértek volna húsz ezüst Tallérokat legalább, És mivelhogy az ő ekéje is megbomlott miattok a maga ekéjével nem is szánthatott, hanem hol pénzért s hol másképpen, Eddig való kárát fel nem vette volna nyolc magyari forintokért; A harmadik tanú és károsult Mátyás [Mattyus] Miklós ugyancsak [Szajolpüspökiben] lakó, ugyanazon [Halmy Gábor] Úr alávetettje, kb. 25 éves megesküdött és vallomást tett; Az első [kérdésre] azt vallja, hogy Kis András Urunk, ki akkor onódi kapitány volt, ezen tanúnak tizenegy ökreit hajtatta volt el, az hetit megadta, de az négyét odavesztette, A második [kérdésre] vallja, hogy legalább negyven ezüst tallérokon alól nem adta volna el az odaveszett négy ökreit; Es mivel két Ekéinek egyike megbomlott addig való kárát fel nem vette volna tíz magyari forintokért; 4 Tehát az öt tiszapüspöki tanúnak is Fülekre kellett utazni. 5 Nem tudtuk megállapítani Kis András közelebbi kilétét és kapitányságának az időtartamát sem. 6 A jobbágyok tehetősségét ebben az időben azzal is mérték, hogy hány ökörrel szántottak. Ennek megfelelően hat-, négy- és kétökrös jobbágyokról beszéltek. 71