Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 (Documentatio Historica 1., 2000)
28. Nyomozati jegyzőkönyv Püspöki megrablásáról (1650. január 30.)
28. Nyomozati jegyzőkönyv Püspöki megrablásáról 1650. január 30. „Mi kürti Vámosi István Heves és Külső-Szolnok egyesített 1 vármegyék alispánja, szolgabírái és esküdtjei adjuk emlékezetül, hogy amidőn Vitézlő Pápai János szolgabírót és Szerémi Lukács esküdtünket - az alispán bizonyos megbízólevele birtokában és Vitézlő Halmy Gábor Úr kérelmére, az alulírt feladat érdekében - a megye szokása szerint kiküldtük, annak a bizonyos megbízólevélnek a magyarul [köznyelven] kiadott tartalma a következő volt"; „Heves és Külső-Szolnok Vármegyének szolgabírája Pápai János Úr, kegyelmed maga mellé egy esküdtet vévén menjen el az Nemzetes és Vitézlő Halmy Gábor 2 uram kérésére törvény elé idézni, bizonyítani, tanúkat szedni, azt jelenteni és minden tekintetben valamiben kívántatik országunk Törvényével egyező dologban Tiszti szerint járjon el, másképpen ne cselekedjen; Kelt a füleki erősségben, az Úrnak 1650-dik évében, január hó 22-ik napján. Vámosi Kürti István a felülírt Heves és Külső-Szolnok vármegye alispánja." „akik végül is a Szent Pál apostol fordulásának ünnepe előtt, a legközelebbi első napon [vasárnap], amely az Úrnak ebben a fent említett 1650-dik évében a január hó 26-án volt, tudniillik a törvényszékünk időpontjában, itt Fülek mezővárosában, Nógrád vármegyében, a szokásos helyünkön, 3 elébünk állva az ügyködésük eredményét magyarul [a nép nyelvén] írásba foglalva, eskü alatt előadták ilyen módon; „A jelenlegi 1650-dik évben, január hó 24-dik napján Nemes Neves és KülsőSzolnok egyesített [unialtatoth] Vármegyéknek az alispánja megbízásából Nemzetes Kürthy Vámosi István uram megbízásából; 1 A „Nos Stephanus Vámosi de Kürth Vice Comes Judlium et Jurati Assessores Comitatuum Hevesiensis et Exterioris Szolnok incorporatorum" szövegrészben - a sokéves kutatásunk során - egyetlen alkalommal találkoztunk a két megye egyesítésére utaló „incorporare" szóval. 2 A Halmy-nemzetség - örökség révén - 1583-ban jutott Tiszapüspöki felének a birtokába. Az itt szóban forgó Halmy Gábor (felesége Rőthy Anna) Méhészkén (Torna vm.) lakott és sógora volt Fáy Lászlónak (felesége Rőthy Katalin). így miután 1661-ben Halmy Gábor mag nélkül halt el, Tiszapüspöki felebirtoka Fáy Lászlóra szállt át. 3 A vármegyei közgyűléseket 1614-től - vármegye újjászervezésétől - tartották Füleken. 70