Benedek Gyula: Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703 (Documentatio Historica 1., 2000)

1. IV. Béla megerősíti az egri püspökséget Püspöki birtokában is (1261. szeptember 9.)

szabadságok [...] a fentebb megnevezett falubirtokokkal az Egri Egyházmegyénél sértetlenül és érintetlenül megmaradjanak, Kiadatott a kiváló férfiú, Pál, a gyulafehérvári [Albensis] egyház választott mesterének

6 a keze által, az Úrnak az 1261-edik évében, szeptember 9-edikén, valamint az uralkodásunk huszonötödik évében, Az oklevél nem eredeti, mert az a tatárjárás alkalmával megsemmisült. Ez az 1248. évi új adományozási oklevél - amely szintén elveszett - 1629. május 15-én kelt a harmadik, hiteles átirata. Nyelve latin, óriás alakú, teljesen ép, alul a közepén egy hártyával leragasztott, függőzsinórral átfűzött, kitűnő állapotban lévő függőpecsét látható. A borítón a következő címzés van: „ Transsumptum privilégium Stephani Regy Hungáriáé de anno 1271, ubi continens Belae Regis Confirmationales".

7 Nyomtatásban, nem teljes szöveggel és latinul már többen közölték. Miután más forrásból tudjuk, hogy Szent István az Egri Püspökséget 1009-ben alapította, úgy joggal tételezhetjük fel, hogy Tiszapüspöki már akkor létezett. Figyelemre méltó a halászórekeszek (ómagyar nyelven szegyek) említése is, amelyek mindig szóba kerülnek Tiszapüspökivel kapcsolatban, a Tisza balparti gátjának az 1852-1857-ben történt megépítéséig. Lelőhely: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban OL), Diplomatikai Fényképtár (a továbbiakban: DL) - 210.757 6 Pál mester, mint királyi kancellár adhatta ki az oklevelet. 7 Magyarul: ,,[V.] Istvánnak, Magyarország királyának az 1271-ben átírt kiváltságlevele, amely magába foglalja IV. Béla megerősítő levelét". 8 Az oklevelet bővebb fordításban lásd BENEDEK 1992. 230-234. p. 12