Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

A szolnoki földrajzi kiállítás (Gulyás Katalin)

<3^) 4$ GÖ7Ö kézben lévő és városi tulajdonú ipari és szolgáltató üzemeket, a pénzintézeteket, az egészségügyi intézményeket, a MÁV-ot és a postát, az ipartestületet, a folyammérnökséget és az ármentesítő társulatot, a gazdasági felügyelőséget, a selyemtenyésztési felügyelőséget, a dohánybeváltó hivatalt, sőt a felső-szászbereki és a szandai uradalmat is. Végigtekintve a névsoron kiderül, hogy egyetlen jelentősebb intézmény, hivatal, üzem sem maradt ki! Balogh Béla és kollégái szervező munkája magánszemélyek körében sem volt eredménytelen, pl. Hild Viktor fölevéltáros, Nerfeld Ferenc magángyűjtő, Kálmán Elek felsőkereskedelmi iskolai tanár, Csépay Imre főmérnök, Séra Dániel halászmester és még sokan mások is magukénak tekintették a kiállítás ügyét, s adatokat szolgáltattak vagy tárgyakat kölcsönöztek hozzá.

12 A széles körű összefogás és a szépen rajzoló diákok szorgos munkája eredményeként gyorsan szaporodtak a kiállítás tablói, melyekből néhányat ízelítőül, az érdeklődés felkeltésére már a megnyitó előtt az üzletek kirakataiban is kiállítottak.

13 A kiállítást eredetileg május 22. és 29. között tervezték bemutatni, de a hatalmas érdeklődés miatt egy héttel meg kellett hosszabbítani nyitva tartását.

14 A kiállítás - a Balogh Béla által közreadott jegyzék szerint - 958 „szolnoki" tételből állt, melyet a kartográfiai és földrajzpedagógiai szakcsoport térképei, földrajzoktatáshoz használható taneszközei és földrajzi kiadványok egészítettek ki. Előbbieket a Térképező Intézet és a taneszközöket forgalmazó Kókai Lajos-cég, utóbbiakat a Magyar Földrajzi Társaság állította ki. A 958 tétel több mint fele régészeti tárgy volt (összesen 533 db), a fennmaradó 425 tétel java részét pedig a diákok által készített tablók tették ki. Hihetetlen mennyiségű munka - még 100 diáknak is - három hónap alatt! Ráadásul a tanórák látogatása alól nem kaptak felmentést, az erre szánt időt szabadidejükből áldozták fel! S az óriási mennyiségű, mai kiállításrendezői szemmel nézve szinte befogadhatatlan anyagot a látogató közönség élvezte, kedvvel nézegette! Balogh Béla a rá oly jellemző szelíd büszkeséggel írja: „Láttam kis diákokat, akik minden kényszer nélkül, önként töltöttek órákat vagy egész vasárnap délutánt szép ábrás grafikonok előtt, láttam öreg urakat, akik több ízben látogatták a kiállítást és a magyarázó előadást érdeklődéssel hallgatták, láttam gazdát, 12 Balogh B. Lm. 3-4. p. Magánszemélyektől sajtófelhívás útján is gyűjtöttek tárgyakat Szolnoki Újság. 1927. május 15. 13 Szolnoki Újság. 1927. május 15. 14 Szolnoki Újság. 1927. május 19. és május 29. A reálgimnázium termei délelőtt 10-12, délután pedig 3-6 óra között voltak nyitva a látogatók számára, a felnőttektől 50 fillér, a diákoktól 20 fillér belépődíjat szedtek. c^aö 4i ÖÖTÖ