Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

0^0 Q QÖ7Ö Mindezen tájékozódási alapismeretek elsajátítását hét, olyan szolnoki városi séta leírása követi, ahol a város egy-egy település- vagy tájformáló jellegzetességét, az azokkal kapcsolatos jelenségeket tanulmányozzák a gyakorlatban. Következetesen mindig az iskolától indul a kirándulás. A 3. számú séta például a Városi Színház - gróf Apponyi Albert utca - Kossuth tér - Gorove utca - Szabadság tér - Tabán útvonalon halad. Ám ezalatt a séta résztvevői a Kossuth téren az artézi kútnál megismerik a csapadék útját a talajba és az artézi kutak működését (erre már előzetesen gyakorlaton is készülhetnek). A Városházához érve a városi tanács szerepéről, a pénzügyigazgatóság és adóhivatal székháza előtt ezen hivatalok fontosságáról ejtenek szót. A Gorove utcán a törvényszék és a járásbíróság munkájáról, a vármegyeháza előtt a vármegye szerepéről, történetéről bővítik ismereteiket. A Szabadság téren a posta- és távíróhivatal munkájáról hallanak, látnak, de itt az 1848-49-es honvédemlékmű alkalmat ad a történelem felidézésére is. A tanulók a Tabán érdekességét, rendhagyó alaprajzi jellegzetességét is megfigyelhették.

43 A tankönyvben külön fejezet foglalkozik a Tiszával és a Zagyvával, valamint a város éghajlatával, s közben megtanulják az éghajlat és az időjárás legfontosabb elemeit is. Három fejezetet szentel a szerző az embernek: a „Szolnok lakosai", „Az ember termelőmunkája" és a „Miből élnek Szolnok lakosai" című tankönyvrészleteket. Ezt a „Kirándulások Szolnok környékére" című fejezet követi, majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye leírása, illetve az „Utazások Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében" fejezetben a vármegye ismertetése következik. A tananyag sorrendjének ilyen öszeállítása minden bizonnyal már az ifjúsági nevelőmunkában, a gyakorlatban is bevált tanítási-nevelési módszer alapján történt. Előbb a tájékozódás alaptechnikáit sajátítják el a tanulók, majd a közvetlen tapasztalás útján, iskolájukból kiindulva, koncentrikus köröket írva bővítik ismereteiket egy 500 méteres, majd 1 km-es, 10 km-es kört leírva. A hazai cserkészmozgalomban ez a környezetismereti oktatás már az 1920-as évek elején jól kiépített próbarendszer szerint zajlott, melyre a geográfus szakma is felfigyelt.

44 Iskolai tankönyvbe foglalása, tananyaggá formálása, s így az iskolai nevelési rendszerbe való állítása azonban kétségkívül Balogh Béla műve. Sőt minden bizonnyal Balogh Bélának ez a legjelentősebb földrajztudományi, tantárgypedagógiai érdeme. 43 Balogh Béla: Szolnok város és környékének földrajza. 19-21. p. 44 Hermann Győző: Földrajz oktatás a cserkészetben. = Földrajzi Közlemények 1923. 1-3. füzet, 35. p. Mivel visszaemlékezések szerint Balogh Béla maga is részt vett a szolnoki cserkészek oktatásában, a cserkészpróbák rendszere és a szolnoki foldrajztankönyv tananyagának elrendezése közötti hasonlóság nem lehet a véletlen műve. G^SÖ 32 Qfi^>