Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

0^0 $1 Q^Ö vonatkoztatták. Balogh úgy látja, hogy a „szülőföldismeret tanítása a nevelés számára felbecsülhetetlen értéket jelent", s ennek megerősítését látja számos kortársához hasonlóan - az 1930-3l-es tanévre megjelent Tantervi Utasításban is. A szolnoki gyakorló földrajztanár úgy véli, hogy a földrajzi alapfogalmak újszerű tanítása nélkül azonban nem lehetnek sikeresek az erőfeszítések, s ezért „ az alapfogalmaknak a szülőfölddel (lakóhellyel) való együttes és teljesen gyakorlati tanítása teszi lehetővé" az eredmény elérését. Kiindulópontul azt mondja, hogy „ mennél szűkebb területen indul meg az oktatás, annál jobban biztosítja a későbbi haladást". Ez a mai fejjel nyilvánvaló tétel abban a korban rendkívül fontos volt, mondhatni földrajzpedagógiai paradigmaváltásnak számított. Nem mást jelent ugyanis, mint a Teleki Pál által a magyar földrajztudományban meghonosított szintetikus, tájföldrajzi megközelítés tételének pedagógiai-metodikai értelmezését. Vagyis, hogy a földrajzi elemzés és kutatás tárgya a táj, amelyet előbb kis lépésekben elemzünk, gondolati művelettel részekre bontunk, majd az elemzés végén szintézisbe foglalunk, és egységbe álló tájként írunk le. Balogh Béla ezen kiindulótételét németországi példák sokaságával támasztja alá. Előadásából kitűnik, hogy több német város földrajztankönyvét tanulmányozta. Olyan tankönyveket, amelyeknél a tanítás során saját lakóhelyük ismertetéséből indulnak ki a szerzők. Ennek kapcsán le is vonja a következtetést: itthon is el kell érni, hogy „ minden városnak külön szülőföldismereti tankönyvre legyen igénye", bár megjegyzi, hogy nyilván ez kisebb városok esetén gondot jelenthet.

41 Ez egészen újszerű elgondolás, s rögtön hozzáteszi, hogy eddig ilyen szülőföldismereti tankönyvirodalom itthon nincs, bár a szűkebb környezet jelentőségéről, didaktikájáról, a tájrajzról, az életjelenségekről néhány úttörő jelentőségű munka már napvilágot látott tegyük hozzá, éppen a didaktikai szakosztály műhelyeiben, illetve a szakosztály tagjainak tollából.

42 41 Balogh Béla: A szülőföldismeret tanításának alapelvei. 141. p. 42 Itt hazai előzményként Teleki Pál, Vargha György, Princz Gyula, Fodor Ferenc, Kari János földrajzi útmutatóit, szülőföld- és honismereti tankönyveit, továbbá saját, szolnoki földrajzi kiállításról készített írását (Balogh Béla: A szolnoki földrajzi kiállítás. Különlenyomat a Szolnoki M. Kir. Áll. Verseghy Ferenc-reálgimnázium 1926-27. évi értesítőjéből. 1927. 25. p.) és Horváth Detre: A kőszegi földrajz-tanügyi kiállítás, 1929 című jegyzékét említi. 0®0 29 @ö7Ö