Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

(3^50 Hl Qt&O Ezt követően születik Balogh Béla legnagyobb hatású földrajzpedagógiai műve a Szolnok város és környékének földrajza című tankönyv. Ez földrajzi alapfogalmakat ismertető és tanító tananyag Szolnok közép- és középfokú iskolái I. osztályosai számára.

39 A tankönyv elkészítésének indítékait a szerző a Didaktikai Szakosztály 1931. februári ülésén előadásban ismertette.

40 Mind kortársi, mind mai szemmel nézve ez tekinthető Balogh földrajztudományban elért legnagyobb érdemének és eredményének, hisz itt szakmai és módszertani újítások és innovációk sokaságáról van szó. A tájföldrajz iránt elkötelezett földrajztanár a környezet és az ember összefüggéseit sokoldalúan kezelve abból indul ki, hogy „Szülőföldünk vagy lakóhelyünk, más szóval a természetet és az embert magába foglaló környezetünk a maga, közvetlen, állandó és sokféle hatásával énünk lelki kialakulásának egyik legfontosabb tényezője, tehát legfőbb nevelőnk". Azt vallja, hogy a környezet egyrészt olyan értelmet nevelő tényező, mely megfigyelésre, elemzésre késztet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a környezet az érzelmi élet nevelő tényezője is, s ez a hatás főleg gyermekkorban erőteljes. Harmadrészt viszont a környezet akaratnevelő hatással is van az emberre, s ez mindenekelőtt alkotásvágyban nyilvánul meg. Balogh úgy véli, hogy a környezettel kapcsolatos ezen három lélektani tényezőt a céltudatos nevelői munkában hasznosítani lehet, sőt hasznosítani is kell. Véleménye szerint mindezt a szülőföld- és honismeret tanítása során lehet elvégezni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy ezen alaptétel mind a pedagógia korábbi művelői (Comeniustól Pestalozziig), mind pedig a földrajztudomány nagyjai (Humboldtól Ratzelig) számára többé-kevésbé nyilvánvaló is volt, bár ezen felismerést az iskolai földrajzra eddig csak kevéssé 38 Társasági hírek. = Földrajzi Közlemények 1930. 1-3. füzet, 40. p. A didaktikai szakosztály 1928-29. évi működéséről szóló beszámoló hangvétele kissé fásult. Megállapítja ugyan, hogy „ a szaktanárok élénk érdeklődést tanúsítanak, de még nem sikerült az ország összes földrajzoktatóit egy táborba gyűjteni. A 92 fizető tagja közül 11 gimnáziumi földrajztanár, 26 reálgimnáziumi, 14 reáliskolai, 18 líceumi, 4 felsőkereskedelmi iskolai, 3 tanítóképző intézeti, 10 polgári iskolai földrajztanár, 3 elemi iskolai tanító és 3 egyéb tag". 39 Balogh Béla: Szolnok város és környékének földrajza. Földrajzi alapfogalmak Szolnok közép- és középfokú iskolái I. osztálya számára. Franklin Társulat Kiadója. Budapest, 1931. 83 p. 40 Balogh Béla: A földrajzi alapfogalmak és a lakóhely földrajzának módszeres tanítása című szakosztályi előadásának írásos változata a tanáregyesület közlönyében jelent meg (Lásd: Balogh Béla: A szülőföldismeret tanításának alapelvei. = Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1932. 5.139-144. p.) 0^0 28 G£7Ö