Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)
Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)
0^9 Cl <3<^Ö Második feladatként Balogh Béla a Magyar Földrajzi Társaság és a Didaktikai Szakosztály szakmai-szakmapolitikai illetékességének hangsúlyozását, elimertetését sürgeti. Ennek megvalósítására tucatnyi javaslatot tesz. Előterjesztése szerint el kell érni, hogy minden középiskolában legyen földrajzi előadóterem, gazdagon felszerelt földrajzi szertár, honismeretet szolgáló helyi iskolai múzeum, gazdag diapozitív gyűjtemény, rendszeres filmvetítés, megfelelő térképellátás. Továbbá fontosnak tartja a gyakorlatiasabb tanárképzést, az ifjúsági és tanári kirándulások, külföldi tanulmányutak intézményesítését, utazási ösztöndíjak megteremtését, illetve az évenkénti nyári földrajztanári továbbképzések megszervezését 32 . Harmadik pontként a szélesebb közönség felé történő nyitás koncepcióját fogalmazza meg. Ez részben a szűkebb tanári és szakmai, részben a tágabb környezet, a felnőtt társadalom felé, illetve a külföld felé irányuljon. Síkraszáll a Didaktikai Szakosztályban immár meghonosított évenkénti vándorgyűlés gyakorlatának folytatása mellett. Úgy véli, hogy egy-egy vidéki városban tartott vándorgyűlés alkalmával részben módszertani jellegű előadásokat, részben földrajzi kiállításokat kell szervezni. Az előadásokon törekedni kell a művelődésben és a földrajztanításban érdekelt és érintett intézmények, szervezetek (név szerint említve a könyvtárakat, kulturális egyesületeket) bevonására, illetve az előadásokon a tudás fontosságának hangsúlyozására. A kiállításokkal kapcsolatosan felveti, hogy ezek a rendezvények „földrajzi oktatás szemléltető vagy honismertető helyi földrajzi kiállítások legyenek", s erre a szolnoki, illetve a kőszegi kiállítást hozza fel példaként. Úgy véli, hogy egy ilyen kiállítás - amely egy múzeum alapja is lehet -jó kapcsolatot teremthet az iskola és a közönség között. Külön szól arról is, hogy igen fontos a külföldön kialakult Magyarországkép megváltoztatása. Azt tapasztalta, hogy megdöbbentő a külföldi tankönyvek „Magyarországról szóló fejezeteinek vérlázító tudatlansága". Ezen a földrajztanárok úgy tudnak változtatni, hogy esetleges személyes kapcsolataik révén felhívják a külföldi kollégák figyelmét ezekre a torzításokra. Ha áttekintjük a tennivalók listáját, azt látjuk, hogy hihetetlenül fontos, igen nagy horderejű, szinte máig érvényes feladatokat tűzött ki a didaktikai szakosztály 1928 végén. A vállalás nehézségeivel temészetesen maga az előterjesztő is tisztában volt. Zárásul ezt írta: „Nem ringathatjuk magunkat illúziókban. Világosan látnunk kell programunk súlyosságát. Munkánk sikere 32 Balogh Béla: A Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának munkaterve. 196. p.
