Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)
Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)
0^0 Q QfíTÖ Az 1920-as évek első felében a didaktikai szakosztály egyre több vitát, előadást szervezett az emberföldrajz mibenlétét illetően. A formálódó szakmai konszenzus értelmében „az emberföldrajz az embernek és a földhöz való viszonyát tárgyalja, az embert és a felszín többi tényezőit egyenlőképpen hangsúlyozza s a köztük lévő viszony geográfiai jeleit kutatja". 25 Az évtized közepén egyre inkább az egyes módszertani problémák kerültek előtérbe (a térképhasználat, a térérzékelés, a honismertetés stb.). Ennek segítésére a Didaktikai Szakosztály 1925 decemberében el is indította az Ifjúság és Elet című, havonta kétszer megjelenő földrajzi-természettudományi ismeretterjesztő jellegű folyóiratot, mely az ifjúság számára népszerűsítő, tudományos igényű, ismeretterjesztő jellegű rövid írásokat közölt. Még fél év sem telt el a lap alapítása óta, 1926 májusában máris jelentkezett Balogh Béla első földrajzi témájú írásával. A Szolnok fekvése dolgozat igazi emberföldrajzi - s ezen belül történeti földrajzi - elemzés: a város forgalmi fekvését, annak történeti korszakonként változó értékelését adja. Fő megállapítása, mely szerint „ Szolnok kétségtelenül előnyös helyzetét az odatelepülték mégsem tudták kellően kiaknázni a legújabb időkig"™ igazi unikum. Ez a legjobb példája a szintetizáló tájleírás egyik alaptételének: a folyamatleírással analizációt végző, ám a jelenség lényegét kiemelő törekvésnek. A következő hónapban újabb írással jelentkezik a szolnoki főgimnázium tanára. Tanulmánya a szolnoki várról szól. Ebben az írásban is történeti földrajzi áttekintést ad, így a két írás alapján megállapíthatjuk: Szolnok fekvésének, illetve a vár szerepének leírásával lényegében véve földrajzi szempontból két fontos helyzeti energiát tárgyal. Ez a tény, továbbá az, hogy az ifjúsági folyóiratban 1927 őszén (1927 szeptembere és novembere között) további földrajzi témákkal jelentkezik, 27 egyértelműen jelzi, hogy Balogh Béla tudatosan készítette elő a szolnoki, 1927 májusában megrendezett földrajzi kiállítást, illetve a Magyar Földrajzi Társaság szolnoki vándorgyűlésén a Szolnok földrajzáról tartott előadását. 25 Fodor Ferenc: Emberföldrajzi tankönyveink. = Föld és Ember 1921. 1. 93-94. p. Fodor három korabeli tankönyv (Hézser Aurél, Dékány István és Vargha György a szerzők) ismertetése alapján Hézser értelmezése körül véli kialakíthatónak a konszenzust. Erről lásd: Hézser Aurél: Az emberföldrajz fogalma és tárgyköre. = Föld és Ember 1922. 1. 16-34. p. 26 Balogh Béla: Szolnok fekvése. = Ifjúság és Élet, 1926. 9.207-210. p. 27 Balogh Béla: A Duna-Tisza csatorna. = Ifjúság és Élet 1927. 1. (szeptember) 10-12. p., illetve Balogh Béla: Szolnok neve = Ifjúság és Élet 1927. 5. (november 10.), 98. p. c^a© 22 &&&
