Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

C^&9 $1 G^Ö Balogh Béla a szolnoki földrajzi kiállítás megrendezésével, illetve a Szolnokról készített publikációival tehát éppen akkor került a geográfusok legszélesebb szakmai nyilvánossága elé, amikor erőteljes igény fogalmazódott meg arra, hogy a tudományos földrajzi kérdéseket a tanítás célja szerint is értékeljék. Mindehhez az is kellett, hogy a didaktikai szakosztály a földrajztanárok minél szélesebb táborának megszervezésére törekedjen, melyet éppen ebben az időben tűztek ki célul.

28 Ez a vidéki tanárok nagyobb arányú bevonásával kellett, hogy megvalósuljon. Mindezek közrejátszottak abban, hogy 1928 júniusában a Didaktikai Szakosztály választmányának főtitkára dr. Balogh Béla lett, aki még ugyanezen évben, a szakosztályi választmány 1928. november 17-i ülésén beterjesztette a szakosztály munkatervét. Ez a munkaterv egyébként az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyben 1928 decemberében teljes terjedelmében megjelent, sőt a cikk különnyomatát az országban minden földrajz szakos tanár megkapta.

29 A Didaktikai Szakosztály munkaterve egy nagyszabású, tantárgypedagógiai megújulást szorgalmazó elgondolás részeként került a korabeli szakmai nyilvánosság elé. Az átfogó földrajzoktatási stratégia az új földrajzi gondolkodásból, a tájszemléletből indult ki, melynek első lépése a szülőföld megismerése, a honismeret tanítása volt. Módszertani szempontból az iskolák részére kiadott új Tanterv és Utasítás ezt abban látta, hogy az oktatás során a közelitől a távolabbi felé, a kisebb tájegység leírásából a nagyobb egység felé haladva kell az oktatást folytatni. Ennek során két további fontos tennivalót emeltek ki a dokumentumok. Egyrészt azt, hogy nemcsak általános földrajzot (tehát egy-egy jelenség, tényező bemutatását), hanem annak „ évszázados testvérét, a leíró földrajzot" - azaz az összegző, szintetizáló oldalát is oktatni kell.

30 Másrészt hangsúlyozták a táj és a tájalkotó tényezők közötti kölcsönös összefüggések bemutatását, megjelölve így a szintetikus földrajz legfontosabb alapelvét. 28 Geszti Lajos: A didaktikai szakosztály működése. = Földrajzi Közlemények 1926. 9-10. 251-256. p. 29 Balogh Béla: A Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának munkaterve. = Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1928.4. sz. 194-197. p., illetve Balogh Béla: A Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának hírei. = Földrajzi Közlemények 1929.1-5. sz. 62-66. p. 30 Kari János: A mai földrajztanítás módszertani kérdései. = Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1928.4. sz. 165-174. p. C^SÖ 23 ®£R>