Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

0^0 $ GC70 1900-1910 Debrecen Nagykörös 23-6 22-7 Kecskemét Nyíregyháza 157 15-4 Törökszentmiklós Szeged 14-6 14"! Békéscsaba Szolnok Cegléd Hajdúböszörmény Csongrád 13-5 [2-7 12*3 11*9 Jászberény il-n Karcag Gyula 10'ű 9-5 Kiskunfélegyháza Orosháza 4-6 4-1 Makó 3'0 Hódmezővásárhely Mezőtúr 2*6 1-8 Szentes Szarvas 0-9 0-4 0 % 1910—1920 1 mm = 0-2% 13'5 Nyíregyháza 13*1 Szolnok 11'3 Debrecen 95 Békéscsaba 9'0 Cegléd 8-2 Orosháza 7'7 Jászberény 70 Kiskunhalas 6-8 Kecskemét 6-3 Makó 5*4 Kiskunfélegyháza 4'8 Töröksztmiklós és Békés 4"6 Szeged 4*2 Mezóhir 2'8 Szentes 2*6 Gyula 2*3 Csongrád 2*0 Hajdúböszörmény 0'4 Nagykőrös —1*9 Karcag —2*4 Hódmezővásárhely —2*5 Szarvas A 20.000-nél több lakójú alföldi városok lélekszámának °/»-os szaporodása 1900-tól 1910-ig és 1910-től 1920-ig. Grafikon Balogh Béla Szolnokot ismertető könyvéből sonló felfogásban készült munka született - amely a települést a legkisebb táji keretnek fogja fel. Azaz ez a település-földrajzi munka lényegében egy kis léptékű tájmonográfia. A 4 oldalnyi fizikai földrajzi (ma természetföldrajzinak mondanánk) megalapozást az újkökortól induló történeti áttekintés követi. Ez az 5 oldalnyi elemzés a város fejlődésének helyi és helyzeti energiáit veszi sorra (a szárazföldi és vízi utak szolnoki összefutásának korszakonkénti változása, a sókereskedelem, a fekvés védelmi, igazgatási jelentő0^S0 19 GŐ7Ö