Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

ö^aö 0 QÖTÖ bizonyítéka. Sőt a szabályozás és a vízi közlekedés kapcsolata, a szabályozás és a környezet változása, a szikesedés, a „szárazodás" révén az Alföld öntözése, a Duna-Tisza-csatorna terve körüli szaktudományi viták és eredmények helyi vonatkozású értelmezése is megtörténik a dolgozatban. A földrajzi fekvés, a forgalom és a kereskedelem segítette elő Szolnok fejlődését. Ennek aláhúzására, mintegy ellenpontozására mutatja be a mezőgazdasági termelés alárendelt szerepét, mely ily módon szembekerül a város alföldi jellegével. Az ágazat szerepét statisztikai elemzéssel mutatja ki. Az 1 lakosra jutó földterület alapján 13 környező várossal veti össze a szolnoki mutatót, melyet arányos négyzetekkel ábrázol. Ez alapján megállapítja, hogy „ Szolnok az alföld legkevésbé mezőgazdasági jellegű városa ".

1? Az iparról roppant tömör megállapításokat közöl, amikor azt írja, hogy a mezőgazdasági nyersanyag feldolgozása biztosíthat versenyképes fejlődést, vagy amikor arról szól, hogy a cukorgyár a hazai exportban is fontos szerepet játszik. Tárgyszerűen felsorolja a többi ipari ágazatot is: faipar, fafeldolgozás, bútoripar, malomipar, szeszgyártás, ecetgyártás, téglagyár. A lakosság gyors növekedését a városiasodás ismérvének tekinti, és bemutatja a népesség számának több mint száz esztendőre visszatekintő, gyors gyarapodását: a másfél évszázad alatti csaknem hétszeres emelkedést. Külön kitér az utóbbi két évtized kedvező tendenciájára. Itt újszerű elemzést olvashatunk: a növekedési ütem mértéke, illetve a tartósan magas ráta (1900-1910 között 23 alföldi városból 8., 1910-1920 között a 2. helyen áll Szolnok) két évtizede a vizsgált települések között a legegyenletesebb fejlődést biztosítja. Az ábra alá le is írja: „Szolnokfejlődésének egyik szembetűnő bizonyítéka." Ez igen jó elemzőkészségről és nem utolsó sorban szemléltetőkészségről tanúskodik.

18 Végül a város belterületének fejlődéséről készült rövid, de igen hasznos, ténygazdag ismertetésével egyfajta településmorfológiai vázlatot is ad. Sőt az írás zárómondatában a szerző már ekkor felveti a kultúregylet szükségességét is.

19 A Szolnokról készített szintetikus tájrajz emberföldrajzi megközelítésű alkotás. Mai felfogásban településföldrajzi munkának is tekinthetnénk, ám itt az a szintetikus földrajzi felfogás érvényesül - a későbbiekben számtalan ha17 BaloghBéla: Szolnok..., 170-171. p. 18 Balogh Béla: Szolnok... 173. p. Az adatok ilyen grafikai feldolgozása az egyik legérdekesebb szemléltetésbeli újítása a dolgozatnak. 19 Balogh Béla: Szolnok... 174. p.: „a könyvtár és múzeum lenne a szellemi élet igazi otthona. " G^0 %8 QöTD