Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)
Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)
c^a© # QSTÖ a társaságba. 9 Ezt alighanem a Bartucz Lajoshoz fűződő személyes kötődések és a Magyar Néprajzi Társaság Antropológiai Szakosztályához fűződő kapcsolatok is inspirálták. Ezáltal közvetlen munkakapcsolatba kerülhetett Balogh a Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztályával is. 10 Nem mellékes az sem, hogy éppen ebben az időszakban, 1927 szeptemberébenjelenik meg Balogh Béla legelső földrajzi publikációja az Ifjúság és Életben, Szolnok földrajzi fekvéséről, melyet novemberben a szolnoki vár fekvéséről készült dolgozata követ. Mivel az Ifjúság és Elet című folyóirat a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának kiadványa, 11 joggal tételezhetjük fel, hogy éppen ezen a szálon jutott el a szolnoki főgimnázium tanára a geográfusok tekintélyes társaságához. 1927 januárjától az Ifjúság és Életben további írások követik cikkeit a Duna-Tisza-csatornáról, Szolnok nevéről, illetve 1928-ban a Csörsz-árkáról. Mindegyik írás szintetikus földrajzi, tájföldrajzi látásmódot tükröz, azon belül is emberföldrajzi megközelítést, amely - a korábbi megosztó, éles vitákat követően - erre az időszakra már teljes mértékben elterjedt a földrajztudomány művelői körében. Balogh Béla kiérlelt, a tágabb tudományos szakma számára is nyilvánvaló földrajztudományi tevékenysége a szolnoki földrajzi kiállítás megrendezésével, illetve a Magyar Földrajzi Társaság 1927. május 21-23. közötti szolnoki vándorgyűlésén, a Szolnok földrajzi helyzetéről tartott előadással kezdődött. 12 A fogadtatására jellemző, hogy a vándorgyűlést követően, 1927. június 9-én Balogh a didaktikai szakosztály választmányába is bekerül 13 , s 9 Lásd: Társasági hírek. A Magyar Földrajzi Társaság 1926. szeptember 26-i választmányi ülése. = Földrajzi Közlemények 1926. 9-10. füzet, 252. p. 10 Érdekes és egyben fontos tudománytörténeti fejlemény, hogy különböző okokból mind az emberföldrajz, mind pedig az antropológia egyes korabeli képviselői az 1920-as évek elején a Magyar Néprajzi Társaság égisze alatt szerveződő különböző szakosztályokban (emberföldrajzi, antropológiai), találtak tudományos közösséget, illetve a szakosztályok folyóirataiban fórumot. Ez egy tudományközi integrációra (néprajz, földrajz, antropológia, szociológia) is lehetőséget teremtett. 11 Az Ifjúság és Élet című földrajzi-természettudományi jellegű folyóiratot a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának néhány, az emberföldrajz, a néprajz vagy a társadalomtan (=szociológia) iránt fogékony tagja hozta létre és szerkesztette (Ecsedi István, Erődi Béla, Geszti Lajos, Hézser Antal, Kari János, Méhes Gyula, Molnár Béla, Vargha György, Horváth Károly). Az 1925 decemberében kiadott első számot követően a mindenkori iskolai tanévhez igazodva havonta kétszer jelent meg. 12 A Magyar Földrajzi Társaság 1927. május 21-23. között tartott szolnoki vándorgyűléséről lásd Mihalik László beszámolóját. = Földrajzi Közlemények 1927. 7-10. füzet, 176-179. p. 13 Lásd: Társasági hírek. A Didaktikai Szakosztály 1927. június 9-i választmányi ülése. = Földrajzi Közlemények 1927. 4-5. füzet, 147-148. p. G^S© 15 G£7Ö
