Kaposvári Gyöngyi – Pató Mária szerk.: Dr. Balogh Béla 1890-1947 - Egy tudós tanár életútja (Szolnoki arcképcsarnok II., 2004)

Balogh Béla földrajztudományi munkássága (Vadász István)

0*S&£> 0 QtuTQ Szolnok földrajza még ugyanez év végén meg is jelent az „értekezések" rovatban a társaság akkor már több mint fél évszázada működő folyóiratában, a Földrajzi Közleményekben.

14 Nyilvánvaló tehát, hogy a földrajzi kiállítással és a Szolnokról tartott előadásával Balogh Béla rangot vívott ki a korabeli geográfusok társadalmában. Ezt a témaválasztás (Szolnok) és a feldolgozás módja is jelentős mértékben segítette. A település mint földrajzi téma korábban alig jött számításba, jóllehet többen rámutattak, hogy ez igen alkalmas és hasznos terület lehet a szintetikus földrajzi vizsgálódások számára. Az emberi települést, ennek környezettel való kapcsolatát, a települések fejlődését és életnyilvánulásának földrajzi feltételeit sokkal egyszerűbben és szembetűnőbben lehet tanulmányozni, mint más bonyolultabb vagy nagyobb földrajzi egység esetében. A szintetikus földrajz ugyanis tájleírás, amely „ a földfelszín egyes részeinek a jelenségeit nem egymástól elszigetelten, hanem sokszoros összetettségükben, egymásra hatásukban vizsgálja, tehát nem az egyes jelenségekből, hanem az összefüggő jelenségek összességéből igyekszik megalkotni valamely tájnak a képét. S ezek a tájak lehetnek egyszerűek és bonyolultak, aszerint, hogy hányféle jelenség összeműködése építi fel bennük a megnyilvánuló életfolyamatot... "

15 Ez a felfogás a Föld egészét is egy nagy tájként értelmezheti, de a szintetikus földrajzi értelmezés szerint legkisebb táji keretként a település is felfogható. Ennek alapján egy olyan bonyolult szerkezetű egység, mint egy nagyobb város, beható és sokoldalú földrajzi tanulmányozást igényel. Sorra meg kell vizsgálni azokat a befolyásokat, amelyeket a földrajzi fekvés, a morfológiai felépítés, a környező területek gazdasági viszonyai, az útvonalak, a különböző energiaforrások, a lakosság kulturális és néprajzi sajátosságai, a politikai állapotok gyakorolnak az illető város életére. A vizsgálat során azonban a fő jellegzetességek, a tájalkotó faktorok megragadását is el kell végeznünk, hiszen ezek adják valamely geográfiai táj karakterét. Balogh Béla Szolnok földrajzának tárgyalását éppen néhány tájalkotó faktor megragadásával kezdi, amikor a bevezetőben leírja: „Szolnok élete a szerencsésföldrajzi helyzet és a szerencsétlen történelmi alakulások eredője." Jól ragadja meg az egyik legfontosabb tényezőt, a fekvést, hogy „ a város jó és balszerencséjét a földrajzi fekvésnek köszöni", ugyanakkor máris leszögezi, hogy „Nem volna helyes ezt a megállapítást úgy értelmeznünk, mintha egy 14 Balogh Béla: Szolnok. = Földrajzi Közlemények 1927. 7-10. füzet, 158-176. p. 15 HézserAurél: A földrajzi tájleírás. = Földrajzi Közlemények 1922.1-5. füzet, 21-26. p. 0^50 16 Q£7Ö