Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)
Székely, A.: A Sár-hegy kialakulása és felszíni formái
A Sár-hegy szerkezetét legnagyobb területen - vízszintesen és függőlegesen a leghosszabban - a DK-i oldalon, a fögerinc (Sár-hegy 500 m, Csepje-tető 485, 2 m) DK-i peremén, s az alatta lévő legmeredekebb oldalon tanulmányozhatjuk legjobban. A főgerincen a vulkánit padok ÉNy-ias (300-320°) dőlést mutatnak 12-14°-kal. A felső néhány méterben andezitláva, ez alatt pedig agglomerátum - tele andezittörmelékkel - bukkan felszínre. Lefelé haladva a vastag agglomerátum összletben többször keresztezünk néhány méter vastag lávapadot. Ennek feltártsága változó. A meredekebb lejtőn általában jól látható, a kevésbé meredeken viszont talaj fedi. Noszky J. 1927-es térképén a lávakibukkanásokat - elfogadott módszerrel, jogosan - összekötötte, s így meggyőző szabályos rétegvulkáni szerkezetet kapott (5. ábra). A MAFI legújabb 1974-es 50 000-es méretarányú Mátra földtani térképén, amely részletesebb felvételezés kézirati térképeiről készült, ezek már nem összefüggő sávok, hanem kisebb-nagyobb hosszúkás csíkok (6. ábra). Pesthy L. részletes terepkutatásai alapján ezeket sorozatos levetődéssel keletkezett rétegismétlődéseknek tartja. Vagyis szerinte a főgerincen lévő vulkanitpadok keskeny részletei DK felé fokozatosan lejjebb zökkentek (szóbeli közlése terepjegyzőkönyve alapján). Saját megfigyeléseim szerint minden bizonnyal a magasabb részeken, s főleg DK-en ilyen lezökkenések léteznek, sőt jellemzőek, de lejjebb és elsősorban szintén DK-en a nagy agglomerátum tömeget lávapadok ill. lávaárak tagolják. A DK-i lejtőn Abasár DNy-i pereméről a gázcsere-teleptől felfelé szerpentinező dulőút ill. a lefutó több méter mély vízmosások középmagasságban - kb. 220-270 m között - rétegvulkáni szerkezetet mutatnak. Itt az egyik több méter vastag andezitpadon klasszikus gömbhéjas mállás figyelhető meg. Ezáltal az andezitpad a mállás lényegesen különböző állapotában van. Szakaszonként már teljesen agglomerátumnak látszik, úgyhogy aki csak ezt látja, biztosan agglomerátumnak tartja. Az ép vagy épebb andezitpadban való fokozatos átmenet azonban látványosan meggyőz pszeudoagglomerátum voltáról. így tehát jellegzetes a rétegvulkáni szerkezet. Sajnos, ezen a lejtőn egyetlen kőfejtő sincs - aminek éppen az lehet a fő oka, hogy vastagabb ép kemény andezitpadok itt nincsenek - a kérdés pontosabb és egyértelmű tisztázására. A lehetséges megfigyelések és a rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy mindkét eset előfordul. Az 50es évek kutatásai során a rétegvulkáni szerkezetnek itt jól megfigyelhető általános északias dőléséből következtettek arra, hogy a Sár-hegy vetőkkel határolt, féloldalasan kiemelt vulkáni takaró, amely a mátrai nagy kaldéraszerkezet DK-i szögletében a Központi Mátra általános délies dőlésével éppen szemben északra dől. Tehát lényegében a rétegvulkáni takaró féloldalasan kiemelt részlete (SZÁDECZKY - VIDACS - VARROK, 1959). Ha a főgerincről nyugati vagy északias irányba húzódó tompahátú gerinceken megyünk le, nagyjából enyhe dőlésű (8-10 fokos) andezit réteglapokon - az egykori lávaárakon - járunk. A nyugatias csapású gerincek végén rendre kőfejtőket nyitottak, amelyek sora jól feltárja a rétegvulkáni szerkezetet. A nyugati oldalon a kőfejtők elhelyezkedése szerencsés, a Sár-hegy ENy-i és Ny-i, valamint a Csepje-tető Ny-i oldalának alján, vagyis az északabbi szakaszon, a Mikroelektronikai Vállalathoz (korábban az Egyesült Izzó gyáregysége, s a helybeliek gyakran még így emlegetik) vezető út és a Farkasmály-i pincék között, az alacsony - 240-290 m közötti - hegylábi sávot tárják fel jól, hosszabb szakaszon sűrűn egymás mellett (1., 2., 3., 4., 5. sz. kőfejtők; a számozás É-ról D-re történt; 1. a félszinalaktani térképen, 7. ábra), s különböző irányú falakat mutatnak, többször még ugyanazon a feltáráson belül is. Az l.sz. Gyöngyös városi kőfejtő közvetlenül a Mikroelektronikai Vállalathoz vezető bekötő út D-i oldalán a mátrafüredi úti kiágazástól kb. 700 m-re, közvetlenül az út enyhe kanyarja után, 260 m tszf magasságban x : alsó részén kb. 5 m vastagságban agglomerátum bukkan a felszínre. Ennek kissé egyenlőtlenül hullámos felszínét 5-7 m vastag A talp magassága. A kőfejtők magasságát a 25 000-es topográfiai térképről határoztuk meg. 20
