Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - Supplementum 1. - Sár-hegy tanulmányok (1985)

Székely, A.: A Sár-hegy kialakulása és felszíni formái

láva takarja ( 1. kép). Az egymás melletti és feletti lávaárak folyásiránya északias, 2° és 35° között változik, dőlése pedig 3° és 15° között. A tetején két hajlatban lazább agglomerátum fedi 1/2-1 m-es átmérőjű szögletes andezittömbökkel. A 2.sz. kőfejtő az előbbi közvetlen D-i szomszédságában, 250 m-en: az agglomerátum fölött, annak kb. 10 m széles sekély hajlatában tárja föl a kb. 3 m vastag andezitláva maradványát (folyásiránya északias, 31° volt). A 3.SZ. kőfejtő 250-275 m között, az előbbitől közvetlenül D-re bekerített vállalati üdülőtelek: K-i falán alul 8-10 m vörösre sült agglomerátum lahárként folyhatott le. Fölötte 1, 5-2 m agglomerátum. Ennek széles, lapos völgyhajlatokkal hullámosra tagolt felszínén 5-6 m vékony pados és lemezes andezit (folyásiránya 30°). A hosszabb D-i fal felső részén 6 m vastag lávát tár fel. Alsóbb részét omladék takarja. Az előbbitől DNy-ra a 4.sz., a Barna kőfejtő, 240-275 m között: alul 8 m sötétre, feketésre sült kemény ignimbritszerü (izzó hamuárkő) agglomerátum helyezkedik el. Ennek andezittörmeléke éles, kb. kétharmada 2-3 cm, egyharmada 3-30 cm átmérőjű. Itt hömpölyöghetett le az izzó hamufelhő, párszáz méterrel délebbre ugyanis ugyanebben a szintben már határozottan szórt anyagból áll az agglomerátum. E fölött 2 m világcs barnás agglomerátum települ, kisebb részben gömbölyített 1/2-1 m-es bombákkal. Ez: a vékonyabb padot esetleg a következő lávaár tolta maga előtt az agglomerátumból álló lejtőn. Ennek egyenletes lapos felszínét vékonylemezes andezit fedi 4 m vastagságban, amely a D-re bevágódott vízmosás felé lehajlik ( 2. kép). Ez kitűnő példa arra, hogy a tüzhányókúp lejtőjének egyenlőtlenségei jelölték ki a völgyek helyét. E vízmosás D-i oldalán, kb. 100 m-rel tovább D-re az 5.sz., a Farkasmályi kőfejtő, 235-290 m között. Ez a legnagyobb, a Ny-i oldalon ez tárja fel legmélyebben a Sár-hegyet. Alján a merőlegesre vágott falak 13-15 m igen vegyes andezit anyagú agglomerátumot tárnak fel. Az andezitdarabok túlnyomó része sötét, bázisos. Még az üledékes fekü kicsiny megpörkölt darabjai is előfordulnak benne. Kb. háromnegyed része I cm, a többi 1-10 cm átmérőjű. Ez sokkal nyugodtabb, csöndesebb kitörés szórt anyaga, mint a következő feltárásokban. E-i részén a keskeny kijárati vágatban az agglomerátum már sokkal durvább, 10-30 cm-es bombákkal, sőt 1/2-1 m-es andezit tömbök is vannak benne. A vastag agglomerátum fölött, a kőfejtő felső szintjében, a párkány alján kb. 8 m vastag andezitláva tárul fel a kőfejtő teljes hosszában. Efölött ismét néhány méter agglomerátum települ. Ebben az E-i peremen kb. 4 m mély, durva törmelékkel, hordalékkal kitöltött martvölgyet láthatunk nagyszerű keresztmetszetben feltárva. Kb. 900 m-rel délebbre a Demeter kőfejtők {5-8.sz.) már magasabban, 300-365 m között tárják föl a Csepje-teto Ny-i oldalát, s igy nagyon szerencsésen egészítik ki az előző alacsonyabb feltárásokat. Az egykori vulkáni kúp oldalának közepe tájára esnek, ahol a lejtő n^ieredek volt, igy az andezitláva is erősen dől (általában 8-14°) a lejtő irányába. A Demeter I-II. (300-350 m között) talppontja alatt kemény, szürke agglomerátum az alap, durva 10-50 cm átmérőjű - részben legömbölyödött - andezitbombákkal, ami heves kitörésre vall. Erre települ eróziós diszkordanciával a lazább agglomerátum, amely még riolitos jellegű törmeléket, üreges andezitdarabokat is tartalmaz. Ennek hullámosra erodált felszínére ömlött az andezitláva, kb. 10°-kal dől kifelé, Ny-ra. A Demeter I-II kőfejtő E-i és D-i falán világosan látszik, hogyan folyt a láva lefelé az agglomerátum meredek lejtőjén. A K-i falon, a hegy felé pedig még a völgy keresztmetszete is jól kirajzolódik, melyben a lávaár folyt, s ahol a lejtőn meredekebb lépcső volt, valóságos lávazuhatagként dermedt meg. Ilyenek látszanak nagyon szépen a Demeter I és II kőfejtő végében, a K-i falon ( 5. kép). Az utóbbinak szerencsés kiegészítése felfelé a Demeter IV kőfejtő (340-365 m között), ahol az andezitpadok egészen az oldalgerincig követhetők (10. ábra). Az É-i falon 20-30 cm-es lávapadokat láthatunk, a D-i falon viszont a láva fölött 6-8 m az agglomerátum, javarészt ököl és fej nagyságú andezittömbökkel, a legnagyobbak átmérője pedig 1-1,5 m. A Demeter kőfejtők világosan mutatják a vulkáni kúp épülésének menetét. A Ny-i oldal kőfejtő sorozatát szerencsésen egészíti ki a Sár-hegy EK-i szögletében, a Doboci-laposa EK-i lábánál, Abasár E-i részén (Vörösmart) a községi kőfejtő (9.sz.) hosszan elnyúló friss fala, kb. 225-240 m között tárja fel legmélyebben a Sárhegy szerkezetét. Alul 12 m-nél mélyebben fejtettek a lávában, amely a hegy lábánál kivastagszik. Erről a Sár-hegyen szokatlanul vastag és vastagpados láváról nem tudjuk, honnan jött. Dőlés, folyásirány nem állapítható meg benne. Származását csak részletes és pontos összehasonlító kőzettani vizsgálatokkal lehet eldönteni. Lehetséges ugyanis, 21