Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Réthy Zs.: Természeti változások Füzesgyarmat térségében

nek az egyházi rendeknek rendkívül nagy szerepük volt ugyanakkor a mezőgazdasági kultúra terjesztésében, fejlesztésében is. „... másrészről példájokkal megszentelik a munkát, mely a szabad magyar szemében még mindig becstelen, szolgai foglalkozásnak tartatott. A kolostorok e mezőgazdasági tevékenysége a mily előnyös volt magára a kolostorra, époly jótékony lőn hatásaiban az országos gazdasági és társadalmi viszonyokra is." „... első királyaink az általok alapított monostoroknak már nemcsak Erdélyben és a Tisza vidékein rendeltek tetemes jövedelmeket; hanem az Alföldön is tettek formaszerű adományokat számukra; - minek következtében a szerzetesek módot nyertek, hogy munkásságunkkal ezen vidékekre is hassanak." „...említendő a később magán az Alföldön alakult élet is, melynek befolyása az ottani culturára igen kedvező volt; úgyhogy a tatárjárás idejében névszerint gazdasági fejlettségére nézve is azon kor kívánalmainak teljesen megfelelt, hogy tehát ennek pusztításai itt is kimondhatatlan kárt okoztak. Egyébiránt, hogy itt a tatárpusztítás után kedvezőtlen változás állott be, ennek oka nagy részben az is, hogy a Duna és Tisza alvidékein akkor még pogány kunok telepedtek le." Az elsősorban nomád állattenyésztéssel foglalkozó honfoglaló magyarság földművelő tevékenységét egyrészt nyilván fejlesztette az itt ért ráhatás, másrészt e tevékenység elindította (folytatta) a határhasználattal összefüggő táj- és biotópok (életterek) átalakítását. Emléktöredékek a határhasználatról Tekintsük át vázlatosan a terület egykori gazdálkodásának emlékadatait; Ösvény (község Füzesgyarmattól ENy-ra): „... már 1320-ban másként Ösvénynek nevezik, és pedig a mocsarak közt elfolyó Ösvény nevű, tisztás érről, mely a nádasokban mintegy ösvényül szolgált." Pázmány (község Füzesgyarmattól ÉK-re): 1310-tól ismert faluhely kaszálókkal és művelt földekkel, a nyomást „Cséff és Pázmány közt használták". Kis-Harang (község Füzesgyarmattól É-ra): „Most már az 1329-ben járhatatlannak mondott Nagy-Sárt, vagy másképp Sárrétet is egy, nyugatról-kelet felé húzott vonallal két részre osztották. Déli része jutott Nagy-Gyarmatnak az északi Külső-Harangnak." ... „és a kis-károlyi erdő mellett is határjeleket állítottak." 1329-ben ... „elhatárolnak" (mármint a gyarmatiak)... egy Harang felé eső vitás földdarabot és berket..." Bucsa (község Füzesgyarmattól Ény-ra): 1412-ből származó irat említi, hogy oda tartoznak „Keszegestó és Szőlesziget" Bucsa: „... 1447-ben pusztának írják, melynek erdejében, nádasaiban szarvasok és más nemes vadak tanyáznak, a szomszédok pedig a gazda - Nadányi I. Márk - engedelme nélkül vadászgatnak." 10 „1468-ban a gyarmatiak állítólag egészen lefoglalták a Kis-Haranghoz tartozó Muston nevű rétet, a két község közt eső erdőt kivágták..." Gyármánülése (község a Füzesgyarmati határban): „1472-ben ... zálogban bírt földeiket fölszántották..." Járomteleke (község Füzesgyarmattól DNy-ra): „1476-ban ... a gyarmati jobbágyok az ő járomtelki réteiket és kaszálóikat egészen leétették.,, „Midőn 1536-ban ... három Ösvényhez tartozó pusztát említ, úgy mint: Ösvény-Monostorát, Császárülését és Darás-ülését. Ezek közül Ösvény-Monostora Monostor-Teleki néven már 1451-ben előfordul s nem volt egyéb, mint egykoron a szomszédos szerepi monostornak ajándékozott szántóföld." Nagy-Harang (község Füzesgyarmat határában, régebben, a XIV-XV. századokban BeiHarang néven): „1556-ban ... jobbágyokkal művelték földeiket." „... így 1720-ban Nagy36