Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Réthy Zs.: Természeti változások Füzesgyarmat térségében

FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 35-42 Természeti változások Füzesgyarmat térségében RÉTHY ZSIGMOND ABSTRACT:: (Natural changes in the surramdings of Füzesgyarmat.) Author presents, and analyses the preliminaries of the drastic environmental changes owing to the oil and natural gas production being in progress in the area of Füzesgyarmat. Theree is also documented the development of the land utilization in the former „Sárrét" with the help of existing records. Mint általában a Körösök valamint az egykori Kis- és Nagy-Sárrét vidékén; úgy a mai Füzesgyarmat környékének természeti változásait is térségi viszonylatban lehet a legjobban áttekinteni. Ebben a dolgozatban nem foglalkozom Füzesgyarmat természeti földrajzával, hiszen ANDÓ Mihály 1974-es munkájában részletesen feldolgozta ezt a területet is. Ha az elmúlt évezred természeti változásait próbáljuk nyomonkövetni, nyilvánvaló, hogy meglehetősen kevés írásos dokumentumra bukkanunk. A megmaradt(!) történeti és gazdasági jellegű feljegyzések a természeti állapottal szerinte csak akkor foglalkoznak ha annak jogi vagy gazdasági vonatkozásai vannak. Öröklés, határper, adó... Nyilvánvaló, hogy a mindenkori határ használat és az adózás dokumentumai azok elsősorban melyekből következtetéseket vonhatunk le az adott időszak természeti állapotára, a táj megjelenésére, növény- és állatvilágára. Ebben a dolgozatban a feljegyzésekkel nyomonkövethető füzesgyarmati határ természeti állapotát, a tájhasznosítás alakulását igyekszem dokumentálni a teljesség igénye nélkül. Arra van lehetőségem, hogy megpróbáljam érzékeltetni azt az ívet az elmúlt időből, mely tíz évszázad alatt olyanná alakította a tájat, ahogy ma ismerjük. Természetesen ez a tájátalakítás ma is folyamatban van, és pontosan Füzesgyarmat határában - a földalatti olaj- és gázmezők kitermelése révén - egy újabb drasztikus tájváltozásnak lehetünk megfigyelői. Ha a földtörténeti korszakok mértékével vizsgálunk egy tájat, akkor biztos, hogy a táj hihetetlenül nagy tűrőképességű, rendkívül nagy változékonysággal bír. Az ember ezeket a változásokat személyesen, az időbeli történésekkel párhuzamosan legtöbbször nem képes megfigyelni vagy érzékelni. (Esetleg csak olyanformán, mint a Vezúv kitörését a pompejiek...). Az évszázadok során fennmaradt emlékek és jegyzettöredékek révén ugyanakkor lehetőség nyílik bizonyos szintű utólagos vizsgálatra. Füzesgyarmat határának jelenlegi területe 12 745 hektár. Ha visszatekintünk a múltba, olyan egykori önálló települések mint Pázmány, Füregyháza, Cséfány, Ösvény, Bucsa, Járomtelke, Gyármánülése, Kis- és Nagy-Harang területeit is át kell néznünk, melyek már régóta a füzesgyarmati határ szerves részei jogilag is. Az élőlényekben rendkívül gazdag biotópok időben és térben hihetetlen változásokon mentek keresztül, sokszor csupán néhány év vagy évtized alatt. Füzesgyarmat a Nagyés Kis-Sárrét között, azok határán helyezkedett el, mely térségben éppen a természeti állapotok miatt, a nehezen megközelíthető helyeken maradt meg legtovább az ősi magyar hitvilág, a pogányság emléke és szokásrendszere, s mindazon életforma ami azzal járt. Nyilván nem véletlen, hogy az ún. pogánylázadást követően (mely erről a területről indult Szt. István keresztény államalapítási törekvéseivel szemben) a mocsárvilág szélein megjelentek a monostorok, Szerepen, Tordán, Csolton, Gerlán. Ezért is hívták az Árpádházi királyok alatt a Nagy-Sárrétet Szerep-mocsarának, a Kis-Sárrétet pedig Tordasarának. Ezek35