Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 18. (1994)

Réthy Zs.: Füzesgyarmat térségének madártani vizsgálata

FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 151-162 Füzesgyarmat térségének madártani vizsgálata RÉTHY ZSIGMOND „Nincsen hazánknak egyetlen városa, helysége, vagy megyéje, amelynek faunáját minden csoportra vonatkozólag csak megközelítő pontossággal is ismernők." Dudich Endre: A magyar állatvilág kutatásának megszervezése. Állattani Közlemények, 25. 1-2. 15.p. 1928. ABSTRACT (Ornithological investigations on the vicinity of Füzesgyarmat.) Author has made some ornithological examinations of the surraundings of Füzesgyarmat, one of the central part of the former "Sárrét". In the fauna catalogue given after the ornithological history, can be found the ornithological analysis of the eighties, during this period the presence of 120 species had been confirmed. Bevezetés Füzesgyarmat és határának növénytani vagy állattani vizsgálatát térségi viszonylatban kell elvégeznünk. A régmúlt legendás Sárrét világa és a jelenlegi intenzív mezőgazdálkodás a tágabb térségben hasonló adottságokat és lehetőségeket biztosít a flórának és a faunának egyaránt. A régióban - más települések megrendelésére - elkészült dolgozatok gyakorlatilag mind ezt az elvet követték. Természetesen a mikro-életterek meghatározzák a kisebb különbségeket, de ezek nem tekinthetők a táj Jelenlegi" alapvető meghatározóinak, hiszen az antropogén behatások ma is szinte folyamatosan változtatják a térség lehetséges élettereit. A madarak egy adott - változatos élőhelyeket biztosító - területnek talán a legjobb indikátorai. A magam részéről a „talán"-t azért írom le, mert jelenleg még elveszünk a különböző növény- vagy állatcsoportok részletvizsgálatában, de - még - nincs aki szintetizálná (újra?!) a felhalmozott ismereteket. Talán még nem jött el az ideje?! Egy biztos, hogy az adott táj változásait legfeltűnőbben a madarak mozgása - megjelenése, a populáció növekedése vagy csökkenése, esetleg hirtelen eltűnése stb - érzékelteti a lakosság számára. A vidéken 1981-1987 közti időben mintegy 45 terepnapot töltöttem. Gyakorlatilag minden évszakban jártam a terület valamely részén. Megfigyeléseimhez 10x50-es Zeiss távcsövet használtam. Köszönetet mondok HOMOKI Lajosnak (Sárréti Múzeum, Szeghalom), aki sokat segített a terület megismerésében, és az ő megfigyeléseit is felhasználhattam munkám összeállításakor. Ebben a dolgozatban elsősorban a jelzett időszak madártani helyzetét igyekeztem rögzíteni. Ugyanakkor célszerűnek tartottam, hogy a szórvány irodalmi utalások és adatok alapján tekintsük át a régebbi előfordulásokat is. A múlt adatai 1737-ben írta BÉL Mátyás: „Oly sok itt a daru, hogy nemcsak a zöld vetést, de már az érett gabonát is annyira pusztítják, hogy a lakosoknak sokszor aratásuk sincs." 1784-ben PETIK Ambrus: Békés megye leírása című művében olvashatjuk: ,,K' Miben bővelkedik még ezen Ns. Vármegye? F' A' nád és gyékény termő rétekben, a' Napkeletről való Körösök körül lévő Mezö-Városok', Faluhelységek', és puszták' határain, mellyben Vadak, és külömb, külömb némü Madarak sokasága szaporodik. K. Minevezetü Madarak 151