Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Domokos, T.: A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Makó-Landori-erdőben

A gyakori primer dormanciával hozható összefüggésbe a vizsgált faj házain található sérülési nyomok viszonylag nagy gyakorisága. Az állat házán - a résekbe, repedésekbe történő befurakodás közben - a meszesedés mértékétől függően: kisebb deformációk, törések következhetnek be. Az egykori sérülés a vizsgált házak mintegy 5%-án kimutatható, de arányuk elérheti akár a 154-ot is. A hosszabb idejű dormancia biztos jeleként fogható fel: a szájadék közelében található egy vagy két meszes hártya. Az állatot a külvilágtól elzáró hártya magától az állattól néhány mm-re, vagy néhány cm-re található. Tájékoztatásul közlöm, hogy 1987 őszén 10, 1991 júliusában 70, 1991 szeptemberében pedig - jelentős csapadék miatt - már csak 24 volt a hártyával ellátott példányok részesedése. A héjakon különböző gyakorisággal és eloszlásban megjelenő ráncok - véleményem szerint szintén a tartós dormancia tükörképei. Több alkalommal is kisérletet tettem a faj migrációjának megfigyelésére: 20 db festékkel jelzett példány visszahelyezésével és újbóli begyűjtésével. Az újbóli begyűjtések lehetőséget teremtettek a ház növekedési ütemének megfigyelésére is. 1990-ben és 19?l-ben az előbbi vizsgálatokhoz kapcsolódva - részünkről általános gyakorlatként elfogadott szeptemberi gyűjtéseken kívül - szezonális megfigyelések céljából májusban és júliusban is eszközöltem méréseket. EREOMÉNYEK Klímára vonatkozóak A vizsgált terület klímáját bemutató vázlatos WALTER - LIETH-féle klímadiagram (2. ábra) eklatánsán mutatja a humidos időszakok dominanciáját. A havi átlagoknak csak 18 \-ában beszélhetünk aridus időszakról, s csupán 24-ában mutatkozik a klíma szuperhumidusnak. Érdekes, hogy az 1984. év és az 1985. év első nyolc hónapja mentes aridus Időszaktól. Ezt követően egy hétéves aridus Időszakokkal tarkázott ciklus vehető ki, melynek maximuma 1987-re tehető. Ha a bagiszegi klíma elemeit összevetjük a Landori-erdőben tapasztaltakéval, mágallapíthatjuk, hogy jóval magasabb retardált júliusi hőmérséklet és alacsonyabb retardált évi csapadék értékek fordulnak elő Landoron. Megállapítható továbbá, hogy a fent említett retardált klíma elemek (a megelőző két év eredményének átlaga) Landoron kisebb ingást mutatnak. Míg Bagiszegen az átlaghőmérséklet 12,0 és 21,1*C között, a csapadék 536 és 672 mm-es átlag között ingadozott, addig ezek az adatok Landoron 19,9 és 22,6 #

C ill. 450 és 517 mm közötti értékek. Míg Bagiszegen a retardált évi és retardált júliusi hőmérséklet közel paralel fut egymással, addig Landorban a reláció nem egyértelmű (3. ábra). Tehát a Makó-Landori-erdő esetében a júliusi középhőmérséklet reprezentatív jellege megkérdőjelezhető. A továbbiakban - a bagiszegi vizsgálatokkal történő Összehasonlítás igénye miatt - a bagiszegi adatokat átértékeltem, s éves adatokra tértem át. A WALTER - LEITH-féle klímadiagramok összevetéséből kitűnik, hogy Landor időjárásában 1984. kivételével mindig van aridus időszak (16 hónap 7 év alatt - Bagiszegen 11 hónap 8 év alatt), viszont a szuperhumidus időszakok száma igen csekély (2 hónap 7 év alatt, ill. 6 hónap 8 év alatt). A klímára és a morfológiára vonatkozó fontosabb adatokat a Táblázat foglalja össze. Héjmorfológiára vonatkozóak A különböző frekvencia görbék praktice normális eloszlást mutatnak, mert az eloszlásban ferdeség alig vehető észre (4., 5., 6., 7 ábra). Az 1987-ben egymástól légvonalban 9 km-re lévő felvételi helyek (makói strand mögötti ártéri erdő, Makó-Landori-erdő) szélesség (W) értékeinek átlaga megegyezik, s eloszlásban is nagy hasonlóság tapaeztaható (4. ábra). Ennek ellenére a Landorban tapasztalt kisebb abudancia ( 5 db négyzetméterenként) miatt - a megfelelő példányszámhoz szükséges nagyobb gyűjtési terület következtében - természetesen nagyobb a szórás (Táblázat). 190