Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Domokos, T.: A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Makó-Landori-erdőben

Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 189-198, 1992 A klíma hatása a Helicigona banatica csigafaj házának morfológiájára a Мако-Landori erdőben DOMOKOS Tamás ABSTRACT: (The influence of climate on the form of Helicigona banatica snails in the gallery forests at Mako-Landor) The author made his investigations in the most southern site of occurrence of Hungary between 1986 and 1991. During the period of investigation the climate was dominantly humid. In Landor the retarded mean temperature for July on the deperdence of the mean annual temperature doesn't show a monotonous increase, (3rd figure) and instead of the retarded mean temperature for July the retarded annuel temperature was more characteristic. (9th figure). On the dependence of the above mentioned and the retarded annual precipitation the average width - according to the present data - gives a calycular distribution. (10th. figure). The- different shell morphology characteristics (width, height, elongation) show nearly normal distribution and a slight seasonality. (4; 5; 6). BEVEZETÉS Korábban, az Alföldi Tanulmányok XI. kötetében megjelent dolgozatomban, a címben említett faj bagiszegi (vásárosnaményi) előfordulásának ökológiai hátterét, ökológiai plaszticitását vizsgáltam. Az autökológiai vizsgálatokat csupán az abiotikus faktorokra, s azok közül is a klimatikus faktorok két elemére: a csapadékra és a hőmérsékletre szűkítettem le (DOMOKOS T. 1987). Jelen dolgozatban hasonló jellegű vizsgálatok eredményéről fogok beszámolni, s természetesen élni fogok a kínálkozó összehasonlítás lehetőségével is. Nem térek ki a faj előfordulásával kapcsolatos problémákra, vizsgálati módszerekre: hiszen korábbi dolgozatomban már azokról említést tettem (DOMOKOS T. 1987). Csak a ház szélességére (W) vonatkozó adatokat közlöm grafikusan, mert a kevésbé korrekt magasság (H) és nyúltság (H:W) értékek nem kerültek ilyen jellegű feldolgozásra. Csak a Táblázat és a 8. ábra tartalmaz H és H:W értékekekt. GYŰJTŐHELY ÉS VIZSGÁLATI ANYAG A morfológiai vizsgálatokhoz szükséges élő egyedeket a makói strand mögötti erdőben ill. a Makó-Landori-erdőben gyűjtöttem 1986 és 1991 között (1. ábra). A feldolgozásra került anyag zöme az utóbbi lelőhelyről származott. E gyűjtőhely Szeged központjától 16, a makói strandtól 9 km-re, a Maros partjától pedig megközelítően 100 m-re fekszik (1. ábra). A gyűjtőhelyre Or. GASKÖ Béla (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) hívta fel Dr. BABA Károly (JGyTF, Szeged) figyelmét, aki volt szíves a kutatásokba bevonni. Ez a lelőhely egyúttal új megvilágításba helyezte CZÓGLER Kálmán, a faj elterjedésére vonatkozó, korábbi megállapítását. CZÖGLER Kálmán "Adatok a szegedvidéki vizek puhatestű-faunájához" c. munkájában úgy véli, hogy az 1917-ben Újszegeden a Tisza-partján gyűjtött üres, de friss Helicigona banatica házak Arad vidékéről, a Maros árjával sodródtak le gyűjtési helyükre (CZÖGLER K. 1935). A mai ismereteink szerint: nagyobb a valószínűsége a Makó környékéről történő transzportnak. A Landoron található ártéri erdő faállományát a vizsgált területen főleg fehér nyár, kőris, szil ós amerikai dió alkotja. A puhatestűek a száraz szubhumid zónába tartozó, száraz-forró nyarú Landorban (KAKAS J. 1960) a vastag avarban, és főleg a kidőlt vagy kivágott korhadó fatörzsek alatt találnak menedéket. A száraz klímával hozható kapcsolatba a faj avarban tapasztalható alacsony abundanciája. (Az 5db/m2 érték már ritkaságnak számít). 189