Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Dávid, L.: A Mátra északi lejtőinek csuszamlásos felszínfejlődése
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 17: 9-26, 1992 A Mátra északi lejtőinek csuszamlásos felszínfejlődése* DÁVID Lóránt ABSTRACT: (Surface development of the landslide forms on the northern slides of the Mátra Mountains). According to my researches it can be found that the land-slide forms on the volcanic regions of Mátra mountains are typical morfological components of the northern steep edge-zone. These forms occur mostly in those areas where the tertiary friable sedimentary substratum and the layers of tuffits appear on the surface above the local base level. The frequent but dlscontinous presence of formations of land-slide origin, draws one's attention to the fact that land slips took almost as prominent part in sloping tendencies In the Matras as other processes like different mass movements, lineal erosion, pedimentation. From their long-lasting constant state condition and the notably transformed but clean detectable fossil features come to the conclusion, that these forms all belong to a previous relief generation. To such a generation of which formations were developed under the effects of a considerably more intensive slope dynamics, configuration of the terrian and climatic influences. These more intensive factors had primarilu played role in those periods of the Pleistocene during which the vertical arrangement of the relief was increased and bigger watercontent in subsurface layers was guaranteed. During this period the configuration of slopes was very much influenced by the land-slides. The analytical researches of the very slide forms and the general conditions (lithological , relief, climatic) of land-slip have proved that the development of the slopes of volcanic territories like Matra mountains can't be fully understood without taking mass movements especially land-slopes into consideration. (Translated by Zs. FÖLDI.) I. CÉLKITŰZÉS Az utóbbi évtizedekben a lejtős területeken végzett geomorfológiai vizsgálatok mind szélesebb alapon és egyre több adattal mutattak rá arra, hogy a nehézségi erő közvetlen hatására, szállítókőzeg beiktetódása nélkül végbemenő anyagmozgásoknak, az ún. lejtős tömemozgásoknak a felszín formálásában jelentős, sokhelyütt döntő szerepük van. Ennek eredményeként a modern geomorfológia a lejtős tömegmozgásokat ma már a klasszikus külső erőkkel (szél, folyóvíz, jég) egyenértékű felszínformáló tényezőknek ismeri el. A lejtős tömegmozgások mechanizmus alapján elkülönülő egyik csoportját a csuszamlások alkotják. Csuszamlásnak a lejtők anyagának egy markánsan kirajzolódó felszín (csúszópálya) mentén, a nyíróerők hatására bekövetkező, viszonylag gyors elmozdulását nevezzük. A hazai geomorfológusok egy része kutatómunkája során korábban is szembekerült a külső erők e felszínformáló csoportjának problémájával. Ezt a csuszamlásos jelenségek leírásával, tipizálásával, osztályozási kérdéseivel foglalkozó tanulmányok sorának megjelenése bizonyítja a magyar geomorfológiai szakirodalomban. E publikációk túlnyomó többsége a laza - Jobbára harmadidőszaki - üledékekből felépült dombsági, hegylábfelszíni, valamint hegységperemi területeken, illetve medencefelszíneken írta le a fent nevezett folyamatokat. Elenyészően csekély azoknak a tanulmányoknak a száma, amelyek a Magyar Középhegyvidék előbb említett felszínformáló folyamataival foglalkoznak. + A tanulmány az OTKA 1747. számú pályázat támogatásával készült. 9
