Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)
Könyvismertetés
Anatáz, szanidin Gyöngyössolymos, Névtelen-bércről A Névtelen-bérc alatti érckutatő-táró közelében előforduló galambszürke kvarcit a Bi-Te-tartalmu ásványtársulásról vált ismertté (16). Tulajdonképpen ezeket az ásványokat szerette volna LÉVAI Zs. (HOM) újragyűjteni KISS János szives útmutatásai alapján, de sajnos ezt eddig nem sikerült. Tehát Bi-Te ásványokat nem találtunk a mintákban, de mást, ami újdonságok igen. A tömött kvarcit csak elvétve tartalmaz apró üregeket. Ezek falán természetesen leggyakoribb ásvány a kvarc . Ezt kísérik bőséggel a tejfehér, pszeudoromboéderes termetű adulár-típusú szanidin-kristályok a jellegzetes formákkal határolva: /110/, /Ï01/, /001/. A kvarc és a szanidin mellett ritkábban vehető észre a mézsárga, fél mm-es piramisos termetű anatáz . Az uralkodó /111/ mellett megjelennek a /001/ forma apró lapjai is (16. ábra). Az anatáz megjelenése ritka, de nem egyedülálló a hazai kvarcitokban. A Mátrából a gyöngyössolymosi Asztag-kőről mikroszondás vizsgálattal mutatták ki (17). A Szerencsi-dombvidékről (Monok és Golop) pásztázó elektronmikroszkópos és mikroszondás vizsgálattal jól fejlett kristályokként ismeretes (18). Az apró üregek pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálata derített fényt arra, hogy az anatáz-szanidin-kvarc-pirittársuláshoz egy tűs-szálas ásvány is tartozik, mely sejtéseink szerint zeolit-ásvány lehet. A kvalitatív mikroszonda-elemzés belőle a következő elemeket mutatta ki: Mg, Ca, Fe, Al, Si. Az anyag igen kis mennyisége miatt egyenlőre pontosabban meghatározni nem tudtuk. Sztibikonit, tripuhyit (?) Gyöngyössolyaos, Asztag-kőről Az Asztag-кб kvarcitjának ásványaival többen is foglalkoztak (19), (17), (20). Ezen vizsgálatokhoz új adatokat hozzátenni a csúcstól számított második kőfejtőudvarban található antimonit-dús kvarcitban sikerült, melynek helyét TŐTH Sz. (Recsk) mutatta meg számunkra. A minták gyűjtését éveken át többször ismételtük, végül egy éve LÉVAI Zs. (HOM) gyűjtött az antimonitos kvarcitból. Új adat a sztibikonit megjelenése. Ritkán figyelhető meg, hogy a bontott antimoniton egy halvány okkerbarna színű kéreg van, illetve, hogy az antimonit teljesen ezzé az anyaggá alakult át. A röntgen-pordiffratogramok szerint ez jól kristályosodott sztibikonit. Igen tanulságosak voltak a pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok. Pompásan látható az elbomlófélben lévő antimonit a felületén képződő másodlagos ásványokkal, melyek dudorok, kérgek, foltok, illetve tűs-nyalábos halmazok (17. ábra). Ezen képződmények kvalitatív mikroszonda-elemzése termésként, Sb-oxidot és Sb, Fe-oxidot mutatott ki. A Sb, Fe tartalmú fázis tűs-nyalábos halmaz (18. ábra), határozott morfológiával bír, nem valószínű, hogy a Fe valamely vas-oxidhoz kötődne. Ilyen módon, minthogy a binokuláris mikroszkópi vizsgálatok során vörös oxidációs terméket nem észleltünk, sárgásat, zöldessárgát annál inkább, így biztonsággal valószínűsíthető a tripuhyit - /Sb.Fe/O«- jelenléte. Teljes biztonsággal a röntgen-pordiffraktogram támasztaná alá a feltételezést, de a kis mennyiség miatt nincs elegendő minta a vizsgálathoz. Mindenesetre megerősíti feltételezésünket, hogy a tripuhyit sok esetben jellegzetesen hasonló genezisü ásványtársulásokban található (21), (22). Egyébként a tripuhyitnek ez az első említése hazánkból. Érdekességképp megemlítem az antimonitos kvarcit üregeiben nem ritkán megfigyelhető fekete színű barit-táblákat, és zömök kvarc-kristályokat. Mindkét ásvány- mint az a vékonycsiszolatokból jól látható - a benne sűrűn elhelyezkedő antimonit-tüktöl kapta fekete színét. IV. ÜLEDÉKES KÉPZŐDMÉNYEK ÁSVÁNYAI Kalcit, goethit triász Mészkőben Sírokról A Sirok környéki triász mészkőnek számos jó feltárása ismeretes. A Sirok, Nagy-völgy elhagyott kőfejtőjében a kőzet repedéseit a következő ásványok töltik ki: legközönségesebb a kalcit két habitusban, 1-3 mm-es /022"l/ forma által határolt lapos romboéderek, 4-10 mm-es /01Ï2/ lencsealakú romboéderek képében. 19
