Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)

Könyvismertetés

Ritkábbak a goethit sziderit törzsromboéder utáni pszeudomorfózái, illetve pirit-hexaéderek utáni pszeudomorfózái. A Sirok, Kis-hegy - TÓTH Sz. (Recsk) segítségével megtalált - egyik útbevágása olyan triász mészkövet tár fel, melynek hasadékában cm-t meghaladó /01Ï2/ forma által határolt fehér, lapos kalcit-romboéderek találhatók. Gipsz Visontáról A visontai lignit-külfejtés hatalmas feltárásait ásványtanilag kevéssé ismerjük. Eddig a következő ásványokról van tudomásunk: a gipsz a fedóagyagban egykristályok és ikrek, illetve szabálytalan összenövések formájában egyaránt megtalálható. A kristályok táblásak, oszloposak, lencsealakúak, rajtuk a felismerhető formák: /010/, /111/, /110/. A legnagyobb kristályok meghaladják a 10 cm-t. A szabálytalanul összenőtt kristálycsoportok pedig 20-30 cm-es nagyságot is elérnek. A fedóagyagban ritkábban cseppköves, vagy gömbös-vesés pirit-markazit-konkréciók is előfordulnak. Faopál Dowoszlóról A 0K-Mátra miocén kavicsösszletéből Kisnánáról, (pontosabban Alsó-Nána helymegjelöléssel) már TÓTH M. említést tesz faopálról (23). Néhány éve Oomoszló községben РЕЗКО J. a kertjében földművelés közben talált a talajtakaróban opálosodott és kovásodott famaradványokat. A legnagyobb példányok 20-30 cm-esek. Színük barna, fekete. Szalniák, bilinit, thenardit Bátonyterenyéről A bátonyterenyei Szoros-patak nevű széntelepből ásványtani információk alig ismertek. Emiatt több alkalommal gyűjtöttünk a területen, legutóbb LÉVAI Zs. (Н0М). A bányavágatok feltárják a miocén andezitet, melynek mandulaköves változatai is jelen vannak: kalcedon- kvarc- kalcit jólismert paragenezissel (figyelemre méltó, hogy a bányászok elmondása szerint voltak olyan feltárások, ahol színesércek is előfordultak). A szénben magában pirit-markazit apró konkréciói, illetve pirit-hexaéderek észlelhetők. A szén és a vulkánit érintkezésénél lejátszó folyamatokkal külön is foglalkoztak (24). Mi is észleltük a kontaktuson a vulkánit erős elbontását, piritesedését, karbonátosodását. Utóbbiak, kalcit és dolomit képében néhány mm-es romboéderekben is előfordulnak. A dolomit a mikroszonda-elemzés szerint Fe-tartalmu. A pirit mm-es hexaéderekben, hexaéder-oktaéder kombinációkban vehető észre. Az elhagyott bányavágatokban fehér szálas megjelenésű ásvány található, mely a röntgen-pordiffraktogram és a kvalitatív mikroszonda-elemzés szerint thenardit

. Sajátos ásványegyüttes képződik az égő meddőhányón. Legnagyobb bőségben a szalmiák

kal találkozhatunk. Deltoidhuszonnégyes, víztiszta kristályai meghaladják az 1 cm-t. Gyakran pompás oszlopos alakzatokat alkot a kristályok összenövése folytán (19. ábra). Ritkábban apróbb rombdodekaéderek is megfigyelhetők illetve rostos, vagy lisztes- földes megjelenésű. Egészen különösek azok a szalmiákvázkristályok, melyek dárda-alakzatukkal a rudabányai termésrézre emlékeztetnek. (20. ábra). A viszonylag gyérebben található cx-kén mm körüli zömök bipiramisos termetű kristályokban ismeretes. Elvétve apró szálakból álló, sárgásfehér kérgek-gümböcskék is találhatók a hányókon. A röntgen pordiffraktogram és a kvalitatív mikroszonda-elenzés szerint bilinit a kérdéses ásvány, melynek ez az első hazai megfigyelése. 20