Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)

Czajlik, P.: A zöld gyík (Lacerta viridis L.) montán élőhelye a Nyugat-Mátrában

Az élőhelyen tömegesen található indikátor növények ökológiai igénye hőmérséklet (T), vízgazdálkodás (W) értékben ZÓLYOMI (1964) nyomán: Stipa stenophylla T: 6k, W: 2, - Iris variegata T: 6k, W: 2, - Sempervinum hirtum T: 6, W: 0, ez hazai viszonylatban nemcsak hegyvidéki, de országos szempontból is extrém száraz és meleg termőhelyet jelez. (A gyöngyösi Sár-hegy élőhelye nagy hasonlóságot mutat). Mintegy 500 m-re található ugyanabban a hegyoldalban a Saga pedo PALLAS, OLÁH (1987) valamint kb. 300 m-re a szubmediterrán eredetű reliktum mohafaj a Leptodon smithii a Bárány-kőn (BOROS 1968). Az élőhely extrém szárazságát (W: 2) az évi magas átlagos csapadék értékkel (820 mm) szemben az magyarázza, hogy a köves plató vékony termőtalaja nem tudja megkötni a csapadékot, mert a sziklafalnál az összes tartalékolható víz azonnal elfolyik, mivel a sziklafalnál a talajréteg teljes szélességben megszakad. A többi Észak-Magyarországon ismert élőhely ismeretében, a Lacerta viridis viridis hazai elterjedésének meghatározását úgy pontosítanám, hogy: a Lacerta viridis viridis Magyarország Északi hegyvidékén csak a helyi mezoklimatikus értékektől jelentősen eltérő, igen száraz és igen meleg mikroklimatikus körülmények között, sajátos domborzati viszonyok közt, szórványosan fordul csak elő. Az Óvár élőhelyen végzett megfigyelések adatai: DU 10 - 28 Csóka-kő térsége, sziklagyep, 1987. 08. 13, Csóka-kő feletti árvalányhajas, 1988. 08. 01, Óvár alsó-rét Csóka-kő felőli vége 1988. 08. 01. Óvár-sánc alatt 20 m-re, sziklagyep 1989. 07. 26. A megfigyelések jelentős részét RÁCZ Istvánnak köszönhetem, akinek j&lentős segítségéért itt mondok köszönetet. IRODALOM BACSÓ, N. (1959): Magyarország éghajlata. Budapest. BOROS, M. (1968): Bryogeographie und Bryoflora Ungars. Budapest. CZÁJLIK, P. (1981): Distribution of hasel hen (Tetrastes bonasia L.) determined by the correlation between circanual - rhytmic and climatic activities and climatic factors. Acta Biol. Debrecina 18: 149-188. ENGEL, F-M. (1971): Das grosse Buch der Alpenwelt. München. 0LÁH, M. (1987): A fűrészlábú szöcske (Saga pedo /PALLAS/) újabb előfordulása a Mátra-hegységben. Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 17: 43-45. STRESEMANN, E. (1980): Exkusionsf

auna Band 3. Berlin 113. VÁSÁRHELYI, I.. (1944): Magyarorszá 9 gyíkjai. Az ismeretlen birodalom 303. VÁSÁRHELYI, I. (1965): A kétéltűek és a hüllők hasznáról, káráról. Budapest 174-179. WALTER, H. (1963): Klimadiagramm-Atlas. Jena u Leipzig. WALTER, H. (1968): Die vegetation der Erde in ökologischen Betrachtung. Band 11. Die gemässigten und Arktischen Zonen.Stuttgart

. WERMUTH, H. (1957): Taschenbuch der heimischen Amphibien und Reptilen. Leipzig u Jena. ZÓLYOMI, В. (1964): New method for ecological comparison of vegetational units an of habitats. Acta Biol. Hung. 14(4): 333-338. ZÓLYOMI et al. (1968): 1400 magyar növény T W R (N) értéke Kézirat. CZÁJLIK Péter H-1037 BUDAPEST Jablonka u. 7. 134