Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)
Czajlik, P.: Észak-Tarnavidék kétéltű és hüllő faunájának alapvetése
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 14: 135-137, 1909 Észak-Torna vidék kétéltűés hüllőfaunájának alapvetése CZAJLIK Péter Budapest ABSTRACT: (Establishment of the amphibious and reptile fauna of Northern Tarna region.) Author gives the establishment of the amphibious and reptile fauna of the region on the basis of 3 years of his research. 9 amphibious and 7 reptile specis could be detected in this region, all are reserved specis. The habitat of Rana temporaria is significant, it can be found in the lower regions. The habitats of Lacerta viridis are characterised by the author from the oecological point of view. A Váraszó, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz községek vonalától É-ra elterülő Észak-Tarnavidék hazánk egyik, faunisztikai szempontból legkevésbé kutatott területe. Az itt kialakítandó tájvédelmi körzet javaslatának beadása után (CZAJLIK 1986) a Vásárhelyi István Kör és a fiatalokból hozzájuk csatlakozó szakmai csoport megkezdte a térség faunisztikai feltárását. A terület földrajzi, domborzati, meteorológiai és növénytani leírását SUBA 1969) és ZAY (1984) dolgozatai részletesen tárgyalják. Jelen dolgozat az elmúlt 3 év eredményei alapján megpróbálkozik a terület kétéltű és hüllő faunájának alapvetését megadni. A munka eredménye: 9 kétéltű és 7 hüllő faj. Az Észak-Tarnavidékről - néhány adat kivételével - fauna leírás eddig nem készült. Megjegyzések A Rana temporaria az egész térségben szigorúan követi a bükk termőhelyeket. Legnagyobb mennyiségben a Dentaria glandulosa , Petasi tes albus , Primula elatior által jellemezhető montán jellegű bükkösök térségében találhatóak. A Rana dalmatina a melegebb, szárazabb termőhelyű tölgyesekben gyakoribb, bár kisebb mennyiségben a bükkösökben is előfordul. A Lacerta agilis , szemben a Lacerta viridis-szel, inkább a hűvösebb, közepesen nedves, montánabb jellegű területeken található, így a tarnaleleszi Vízválasztótól E-ra fekvő részeken. Elterjedése bizonyos párhuzamokat mutat a Rana temporaria elterjedésével. A Lacerta viridis a kimondottan meleg, száraz D-i kitettségü sziklakibúvásokon, sziklagyepeken található csupán. Ezt támasztják alá az élőhelyüket jellemző, ott tömegesen előforduló indikátor növényfajok ökológiai igényének hőmérséklet (T), vízgazdálkodás (W) értékei ZÓLYOMI (1964, 1968) nyomán: Plantago indica (T: 7, W: 1), Tunica saxifraga (mediterrán faj) (T: 6/a, W: 1), Erysium diffusum , (T: 5/k, W: 2), Astralagus" asper (T: 6/k, W: 2), Linum hirsutum (T: 6/k, W: 2), Minuartia setacea (T: 6, W: 0). Iris pumila (T: 6/k, W: 2), Allium flavum (T: 6/k, W: 2), Allium sphaerocephalum (T: 6/a, W: 2), Anthericum ramosum (Tl 5/a , W: 3), Seseli osseum (T: 7, W: 2), Sideritis montana (T: 7, W: 2). Külön említésre méltó a nyugat-mátrai Óvár élőhellyel (CZAJLIK 1989) szoros párhuzamot mutató Tarnalelesz Nagy-кб élőhely ahol a domináns indikátor növény fajok: Stipa pennata (T: 6/k, W: 2), Iris variegata (T: 6/k W: 2). Extrém élőhelynek számít a Pataj-verő tetején található Onosoma arenaria -val jellemezhető habitat (T: 6/k, W: 2 ZÓLYOMI 1964, 1968). A Lacerta viridis élőhelyeket jellemző indikátor növényfajok jelentős része alföldi illetve mediterrán faj. A vizsgált terület évi átlag középhőmérséklete 9,5 - 10 C° (ZAY 1984). A csapadék évi átlaga: 625 mm, az aránylag magas csapadék hatását a terület alapkőzete (homokkő) erősen befolyásolja, minek következtében a termőhelyek szárazak és rossz vízgazdálkodásúak, ez fokozottan igaz a sziklakibúvásokra. 135
