Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)

Czajlik, P.: A zöld gyík (Lacerta viridis L.) montán élőhelye a Nyugat-Mátrában

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 14: 133-134, 1989 A zöld gyík (Lacerta viridis L.) montán élőhelye a Nyugat-Mátrában CZAJLDC Péter Budapest ABSTRACT: (The montane habitat of the green lizard - Lacerta viridis viridis LAURENTI - at Úvár in West Mátra /height above sea level 640 - 675 m/.) Author investigates the judgement of the specis in the zoogeographical special literature with the help of some zoogeographical data and the oecological characterisation of a new montane habitat. The Lacerta viridis viridis can be found only sporadic in the Northern Highlands of Hungary under very dry and very warm microclimatical circumstances which differ significantly from the local mezoclimatical values, and among specific configurations of the terrain. A Lacerta viridis LAURENTI eddig ismert mátrai, egyes alföldi és dombvidéki élőhelyei alapján bizonyos fokig kérdéssé vált a faj eddigi szakirodalmi megitélése, miszerint a zöld gyík egyes szerzők szerint hegyvidéki faj, mert a magashegységekben 1200 m-ig is felhatol. Jelen dolgozatomban szeretném ezt a kérdést megvizsgálni egy új élőhely ökológiai jellemzésével és néhány állatföldrajzi adat segítségével. A Lacerta viridis viridis életmódját, ökológiai igényeit hazánkban VÁSÁRHELYI István (1944, 1965) tanulmányozta és az alábbi megállapításokat tette: "lakása valami földi vagy szikla alatti lyuk, amit vagy egértől foglal el, vagy maga kotor. Telelőre a hűvösebbb napok beköszöntével vonul. Mivel nem eléggé mélyen ássa el magát, erősebb teleken sok elpusztul közülük

". ENGEL, F-M. (1971) ezt az Alpokban szerzett tapasztalatok alapján így egészíti ki: "Középeurópai faj, mint kimondottan melegkedvelő faj a Déli-Alpok lakója

, szikalfalakon, köves lejtőkön és napos bokros erdőkben 1200 m-ig is felhatol..." "a L. viridis legtöbbször egyedül, telel át..." Ha megvizsgáljuk a külföldi és hazai élőhelyek klimatikus viszonyait, akkor jelentős összefüggéseket ismerhetünk fel. A Déli-Alpokban lévő élőhelyek átlag középhőmérsékleti adatai és tszf. magasságuk: Sondaló (1010m) 9,0 С - Predazzo (1020 m) 9,4 C° - Bormio (1225 m) 9,0 C° WALTER (1963, 1968). Egyes hazai alföldi és dombvidéki élőhely mezoklimatikus évi átlag középhőmérsékleti (IV-IX havi) adatai: Kecskemét 10,3 C° (17,4 C°), Debrecen 9,8 C° (16,9 C°), Gödöllő 9,1 C° (16,0 C°), Lőrinci 9,8 C° (16,9 C°). BACSÓ (1959). Európa legészakibb előfordulási helye: Potsdam tszfm. 34 m 8,8 С STESEMANN (1980), WEMUTH (1957). A fentiek alapján megállapítható., hogy a fai elterjedésének főfeltétele a hőmérséklet és nem a tengerszint feletti magasság

. Ezért a síksági-montán faunaelemek közé sorolható. A nyugat-mátrai Óvár Lacerta viridis élőhelyek leírása: Az élőhely Óvár déli oldalában, az 50 m magas természetes sziklafal, a Csóka-kő felett található 640-675 tszf. magasságban. Kitettsége D, DK. Lejtszöge 25-47°. Meredek összefüggő árvalányhajas, - füves, - sziklagyep. A terület évi átlag középhőmérséklete - kitettségének és lejtszögének következtében - saját mikroklíma méréseink alapján, mintegy 2,5 С -al magasabb mint Mátraszentlászló (bázis-állomás) hasonló adata CZAJLIK (1981), így az élőhely évi átlag középhőmérséklete 9,7 C°. 133