Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)
Könyvismertetés
Egyszer exhalatív (Id. hornblende, tridimit, anortit), másszor hidrotermás úton (ld. kalcit, aragonit). Végül epigén folyamatok révén lezáródott a paragenezis (goethit, Mn-oxidok, agyagásványok). Az exhalatív kiválási ritmus leggyakoribb képviselője a tridimit . A víztiszta, tejfehér, vagy sárgás, 1-3 mm-es táblás kristályai túlnyomórészt többszörös érintkezési- és penetrációs ikrek. Л biotit sötétbarna, vörösesbarna hatszöges táblái elég gyakoriak és 1-2 mm nagyságúak. Rajtuk a következő formákat észleltük: /001/, (010/, /110/, /111/ (2. ábra). A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint érdekes zegzugos kristálykifejlődések is megjelennek (3. ábra). A kvalitatív mikroszonda-elemzés a következő elemeket mutatta ki bennük: Mg, K, Fe, Al, Si. (egyes kristályokban Ti-t is). A hornblende (közönséges amfibol) 1-2 mm-es zömök oszlopos kristályai lapokban dúsak, sötétbarna, fekete színűek és nem ritkák az üregekben. A felismerhető formák: /001/, /010/, /110/, /130/, /031/, /011/ (4. és 5. ábra). A kvalitatív mikroszonda-elemzés Ъеппик a következő elemeket mutatta ki: Mg, K, Fe, Ca, Al, Si. Ritkán észlelhető víztiszta tűs kristályokként az apatit • 1-2 mm-es tűit a hexagonális prizma lapjai határolják (6. ábra). Az anyag kis mennyisége miatt csak mikroszonda-elemzést tudtunk készíteni róla, így ebből nem állapítható meg, hogy pontosabban milyen apatitról van szó, annyi biztos, hogy nem Cl-apatitról. Az üregek falán első kiválásként igen elterjedt egy víztiszta, fehér kéregként, a felületen táblás kristályokban megjelenő ásvány. A földpát-csoport plagioklász alcsoportjához ásvány a kvalitatív mikroszonda-elemzés szerint kalciumban gazdagabb, tehát anortit-Nanak nevezhető. A kimutatott elemek: Ca, Na, Al, Si. Az anortit vagy /010/ sz. táblás kristályokként, vagy zömök, a /001/, /110/, /201/, /110/ és /010/ formák által határolt kristályokként a leggyakoribb (7.ábra). Ezt az exhalatív úton létrejött ásványegyüttest - a röntgen-pordiffraktogram szerint - egy a szmektit-csoporthoz tartozó agyagásvány, valószínűleg montmorillonit lepedékként betakarja, amint az a pásztázó elektronmikroszkópos felvételeken is jól látható. A montmorillonit változatos színű (zöld, barna, szürke) és kérgek, tömött tömeg alakjában is megjelenik. A kvarc zömök, 1-3 mm-es kristályokként /lOlO/, /lOll/ és /0111/ formák által határolva jelenik meg és elég ritka tagja a társulásnak. A hidrotermás úton képződött ásványok közül leggyakoribb a kalcit , mely romboéderes és szkalenoéderes termetű kristályokban egyaránt előfordul, de zömében teljesen kitölti az üreget. Fennőtt kristályai elérik az 1 cm-t. Az aragonit fehér, víztiszta, durvarostos-sugaras és eddigi megfigyeléseink szerint mindig teljesen kitölti az üregeket. Ritkább mint a kalcit. Az opál víztiszta gömbös halmazokként (hialit-megjelenés), illetve mint zöldesbarna tömeg észlelhető. A másodlagos képződésű goethit földes tömegekben és sziderit utáni pszeudomorfózaként ismert. A Mn-oxid nak kétféle megjelenését észleltük; egyik laza, fekete tömeg, másik lilás fényű vékony bevonat (rancieithez hasonló megjelenés). Végül mint önálló üregkitöltő, illetve a kalcit-kristályokon mint bevonat - a röntgen-pordiffraktogram szerint - montmorillonit van jelen. Érdekes, hogy a Sár-hegy Ny-i oldalán lévő sok elhagyott kőfejtő andezitje csak igen ritkán és csak apró üregeket rejt, amelyeknek falán csupán a tridimit et vettük észre. Stellerit Oomoszlóról A Domoszlóról Recskre vezető, részben aszfaltozott erdészeti út Cserepes-tető térségénél lévő útbevágásában az andezit vékony repedéseit fehér, sárgás, legyezőszerű csoportokban megjelenő, hasadási felületén gyöngyházfényű ásvány tölti ki. A SEM és a mikroszonda-vizsgálatok értékelése alapján a kérdéses ásvány stellerit . A táblás - jellegzetes csoportokban megjelenő - 1-3 mm-es kristályokat a leggyakoribb formák határolják: /010/, /100/, /001/ és /111/ ( 8. ábra). Mellette más ásványt nem észleltünk. 11