Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)
Bankovics, A.: Két új gerinces faj az Aggteleki Nemzeti Park faunájában
Fennmaradását élőhelyének védelme, a patak természetes folyásának és mai medrének megőrzése biztosítja. Ezenkívül azonban a község lakosságának körében felvilágosító munka.szükséges, mivel még ma is előfordul, hogy a hagyományos "kígyó gyűlöletből" a szem elé kerülő siklót agyonverik. Horgasszőrű denevér ( Myotis nattereri ). Táborhelyünk mellett a Vass Imre barlang bejárata közelében a gyertyános tölgyes ( Querco petraea-Carpinetum ) erdőállományt a közönséges mogyoró ( Corylus avellana ) bokrai szegélyezték. Augusztus 3 -án és 4 -én este sötétedés után a mogyoróbokrokat intenzíven látogatták a nagy pelék( Glis glis ), s a kezdeti érésben lévő termést fogyasztották. Mindkét estén a kedvező időjárás mellett 8-10 állat jött elő az erdőszegély mint egy 50 m hosszú szakaszán. Némely bokron 2 nagy pele is tartózkodott. Egyes példányokat zseblámpával megvilágítva 20-30 cm-re megközelíthettük. A nagy pelék számba vételét végeztük, amikor VIII. 4 -én 21 óra után (normál zónaidő) észrevettük az első "kis termetű" denevért, amint az erdőszegély mentén a zárt erdőbe bevezető szekérút fölött 3-8 m magasan csapongva vadászgatott. Már másnap este felállítottuk erre a pontra egy 6 m-es függönyhálót, azonban a hűvös, esős időjárás mellett sem VIII. 5 -én , sem 6 -án nem észleltük ott újra a denevért. E két estén a nagy pelék is kisebb számban (3-4 pl.) jelentek meg. Augusztus 7 -én száraz, de hűvös (14 С ) időben 21 órakor a korábbi helyén 180 cm magasságban hálóba repült a denevér, mely a ritka horgasszőrű denevérnek ( Myotis nattereri ) bizonyult. Dr. T0PÄL György szíves szóbeli közlése szerint a fajnak ez az első adata az ANP területéről. Az állat (g) leírása: szőrzete a hátoldalán szürkésbarna, hasoldalon világosabb fehéres szürke.Fej és testhossz 47 mm;farokhossz 37 mm,alkar 40 mm,fül 14 mm. hüvelyk 5 mm, lábszár 15 mm, lábfej 7 mm. Az öregvitorla a külső lábujjak (1. újj) tövénél csatlakozik a lábfejhez. A tragus keskeny, hegyes. A farok csúcsától számítva a farokvitorla széle 20-20 mm szakaszon a sarkantyúk végéig terjedően sűrűn álló horgas szőrökkel pillázott. Az állat kézben tartva'szelíden viselkedett, száját nyitogatva hallatta magas "cittegő" hangját. Az elfogott és szabadon eresztett g példány alapján feltételezhető, hogy a Tahonya-bérc körzete szaporodó helye a horgasszőrű denevérnek. Mivel nyári tanya helye leggyakrabban faodvakban található, megőrzése érdekében hozandó legfontosabb természetvédelmi intézkedés a környékbeli erdők változatlan fenntartása, az odvas fák kímélete. Köszönettel tartozom Dr. DELY Olivér és Dr. TOPAL György kollégáknak a fajokkal kapcsolatos információk átadásáért, Dr. SZILÁGYI Zoltánnénak és KEMÉNY Gabriellának, kik a tábor feladatainak ellátásában segítettek, valamint a kiemel kedő munkát végző tanulóknak (FARKAS Sándor, BANKOVICS András, K0NCZ István, HAYEK Zsuzsanna, MISKOLCZI Brigitta, és MISK0LCZI Pál). Dr. BANKOVICS Attila Természettudományi Múzeum Allattára H - 1088 BUDAPEST Baross ut 13.
